A családi háttér hatása a legnagyobb a tanulmányi eredményekre

Nahalka Istvánnal arról beszélgettünk, hogy az eduline beszámolója szerint a szakközépiskolák (korábbi szakiskolák) tanulói közül sokan 10.-ben a hatodikosoknál is rosszabb eredményeket értek el. A kutató szerint ez 2003 óta így van, a szórás miatt (tehát azért, mert különböző eredményeket érnek el a gyerekek) egy hányada a 10.-eseknek a 6.-osok eredményei alatt teljesít matematikából és szövegértésből. Mint mondta, körülbelül 25 százalék ez az arány. Ez akkor lehetne másképp, ha az átlag és a szórás változna meg, de ezek 2003 óta ez érdemben nem változnak, ami szerinte nem jó hír. Nahalka István hozzátette: nemzetközi összevetésben sem túl nagy ez a 25 százalék, Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el.

A kutatót kérdeztük a területi különbségekről is, a kompetenciamérés eredményei alapján Budapest, Közép- és Nyugat-Magyarország az élen jár, míg az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió lemaradásban van. Nahalka István azzal árnyalta a képet, hogy ugyan ha közvetlenül a teszteredményeket nézzük, akkor egy községi általános iskolában a gyerekek eredménye várhatóan jóval szerényebb lesz, mint a fővárosban, de a részletesebb vizsgálatok kiderítik: a szociális háttér sokkal nagyobb hatást gyakorol, mint a településtípus. Tehát a vidéken tanító pedagógusok nem rosszabbak, mint a budapestiek.

Ha ez a matematika és a szövegértés komplex mérése lenne, akkor igaz lenne, hogy az oktatás színvonala nem romlott 2003 óta - igaz, nem is javult -, de az országos kompetenciamérés az adott képességnek csak egy dimenzióját tudja vizsgálni. A PISA-mérésekben például romlás tapasztalható, és ott másik dimenziót vizsgálnak - tette hozzá.

Az interjút a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg.