„Köszönjük
Esti gyors

Zárt országban egyről a kettőre

28/05/2019 17:09

| Szerző: Klubrádió

Családi és társadalmi feltételei is van a mobilitásnak. Ahol a család ezt nem adhatja meg, ott kellene belépnie az oktatásnak, egészségügynek, szociálpolitikának.

2019. május 28. Esti gyors-részlet 19.05.28.
05:49
00:00

Az egyik legzártabb európai országban élünk. A mobilitás a 60-as, 70-es években jóval nagyobb volt, mint most. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus mondta el, hogy miért.

A mobilitásnak van egy családi és egy társadalmi eredete. Aki gazdag családba születik, annak pénze van a mozgáshoz, aki tanult családba, annak a tudás jelenti az erőforrást, aki a felső réteghez tartozóba, annak a kapcsolatrendszere jelent előnyt. Aki pedig szegény helyre, a perifériára születik, az örökre be van zárva.

Itt kellene belépniük az állami kompenzációs, újraelosztó mechanizmusoknak. Az oktatásnak, az egészségügynek, a szociálpolitikának, sőt még a médiának is, mint a tudás egyfajta csatornájának. De nem tudnak belépni, mert nincsenek olyan állapotban.

A jelenlegi kormányzat, a politika felelős azért, hogy itt az alsóbb régiókból lehetetlen feljebb jutni. A társdalom alsó harmadából feljebb pumpálják a pénzt, marad a közmunka a legelesettebbeknek. A középosztály alsó rétege pedig azért kap annyit, hogy ne csússzon le.

Az igazsághoz tartozik – mondja Pogátsa Zoltán- , hogy az említett és nagyon fontos alrendszerekből nem mostanában kezdték kivonni a pénzt, hanem korábban, már 2007-es kutatások is mutatták a tendenciát, igaz, hogy az Orbán-kormányok idején folyt, sőt rombolóbb lett a pénzelvonás.

Miért van az, hogy mindez nem tűnik fel az embereknek? Nos, általában a közvetlenül alattunk és a közvetlenül felettünk lévőkhöz viszonyítjuk a helyzetünket. Ebből akár azt is leszűrhetjük, hogy jutottunk egyről a kettőre, tíz év alatt relatíve javult a helyzetünk, esetleg lejárt a jelzáloghitelünk, megvehettünk, amit akartunk. Azzal pedig nem foglalkozunk, hogy mi történik legfelül, a százmilliárdos csalások világa számunkra úgyis elérhetetlen, és még a média sem mutatja be. Ezért kellenek az olyan tanulmányok, mint amelyik a beszélgetéshez adta az apropót, ha ugyanis még ilyenek sem készülnek, akkor a médiának nincs mit bemutatnia.

Szénási Sándor interjúját a fenti "lejátszás" ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.