A demokrácia atyja: Sólyom László
10/10/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A 2005-ben államfővé választott jogtudós, Sólyom László vezető szerepet játszott a kommunizmus utáni magyarországi demokrácia létrehozásában – írja megemlékezésében az n-tv német hírportál.
A magyar demokrácia atyjaként ír az n-tv német hírportál a 81 éves korában elhunyt Sólyom Lászlóról. A megemlékezés kiemeli, hogy a 2005-ben államfővé választott jogász vezető szerepet játszott a kommunizmus után a magyarországi demokrácia létrehozásában, és hogy a köztársasági elnöki tisztségről 2010-ben Orbán Viktor egyik saját párttársára cserélte le. Az Alkotmánybíróság 1990 és 1998 között az ő irányítása alatt állította át a váltókat az újonnan megteremtett jogállami pályára, egyebek közt a halálos ítélet eltörlése, a terhességmegszakítási jog, az államfői jogállás és a népszavazási szabályozás támogatásával. Sólyom László 1994 és ’98 között az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak is tagja volt, amely fontos szerepet játszott a közép-kelet-európai demokráciáknak nyújtott alkotmányjogi tanácsadás révén. Számos értelmiségi azt kérte 2010-ben az akkor miniszterelnökké újra megválasztott Orbántól, hogy ismét őt jelölje köztársasági elnöknek, a jobboldali populista kormányfő azonban Sólyom ellenében saját párttársa, Schmitt Pál mellett döntött – idézi fel a német médiabeszámoló.
Lehet-e Kaczyński utódja Morawiecki?
Most pedig nézzük a vasárnapi lengyel parlamenti választások felvezetéseként a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent terjedelmes cikket Mateusz Morawiecki miniszterelnökről, akinek a lap szerint esélye van arra, hogy megörökölje Jarosław Kaczyńskitól a nemzeti konzervatív irányzatú, Jog és Igazságosság elnevezésű kormánypárt elnöki tisztségét. Miközben a mai kormányzat ellenfelei új Lengyelországot követeltek, a miniszterelnök Katowicében ennél is drámaibb szavakat használt. Azt állította, a választók nem pusztán arról fognak dönteni, hogy milyen legyen és kié legyen Lengyelország, hanem egyenesen arról a legfontosabb kérdésről, hogy egyáltalán létezzen-e továbbra is szuverén országként, vagy pedig egy Land legyen a jövőben – így, ezt a német szót használta, amely a szövetségi berendezkedésű Németországban a tartományok elnevezése. Ezzel azt állította – miként egyébként már korábban is –, hogy a fokozatos EU-integráció Lengyelországot egy Berlinből és Brüsszelből kormányzott szövetségi tartomány szintjére fokozza le. Morawiecki szerint Jarosław Kaczyński lengyel víziója és Donald Tusk ellenzéki vezető német víziója között kell választani. A kormányfő Angela Merkel volt német kancellár politikai házastársának nevezte Tuskot.
Morawiecki, a korábbi bankár nem született néptribun, sokkal inkább technokrata, és nem is volt tagja az eredeti Kaczyński-csapatnak – emlékeztet a frankfurti lap. Időközben azonban megtanulta, hogyan kell kiosztani a politikai ellenfeleket, és a kormánypárt számára Németország egyfajta kollektív ellenfél. A miniszterelnök azt állította katowicei beszédében, hogy az elmúlt tíz évben minden olyan kérdésben, amelyben tévedni lehetett, a németek tévedtek – vonatkozik ez az illegális migrációra, az energiapolitikára és Oroszországra. Utalt a kormánypárt választási programjára, amely szerint az EU a migránsok elosztásával úgymond második Lampedusává akarja változtatni Lengyelországot.
Az Allgemeine szerint függetlenül a vasárnapi választás kimenetelétől, a jövőben alighanem fontos feladatok várnak Morawieckire. A most 74 éves Kaczyńskit 2021-ben további négy évre pártelnökké választották, de ő maga megmondta, hogy ez az utolsó ciklusa. A lengyel jobboldalnak új vezető alakra van szüksége, és erre a szerepre Morawieckinek a legjobbak az esélyei – írja a német lap, a lengyel liberális Polityka című újság véleményére is hivatkozva.
Várakozáson alul teljesítenek a lengyel jelöltek
Ennek a Frankfurter Allgemeine-cikknek az internetes megjelenése után, tegnap este tartották a listavezetők tévévitáját Varsóban. A kormányoldalt egyébként az eredeti tervek szerint Kaczyński képviselte volna, de ő visszalépett, ami kiváltotta Tusk gúnyos reagálását.
Megnéztem, hogy a vitáról első gyorsreakcióként mit ír az egyik leggyakrabban idézett, konzervatív és liberális értékeket egyaránt megjelenítő lengyel lap, a Rzeczpospolita. Nos, az értékelés szerint mind Morawiecki, mind Tusk várakozáson alul szerepelt, és a legjobb retorikai teljesítményt a szélsőjobboldali, konföderációs Krzysztof Bosak, valamint Szymon Holownia, a centristaként besorolt Lengyelország 2050 vezéralakja nyújtotta. A Rzeczpospolita szerint ez nem is vita volt, hanem Forma-1-es verseny, némi jéghokimeccses beütéssel, és most már világos, miért nem mert kiállni Kaczyński: a pergő, egyperces válaszok megadása igen gyors reflexeket követelt. Morawiecki olyan olcsó poénokkal igyekezett operálni, amik inkább valók konditerembe, mint politikai vitába, Tusk pedig próbált sármosnak mutatkozni, de szokatlanul feszültnek bizonyult – állapítja meg a lengyel lap.
Európa elöregszik
Végül röviden arról, hogy az idősödő Európa népesedési problémáiról jelent meg igen alapos cikk a Financial Timesban. Abban egyebek közt az áll, hogy 2050-re a 65 évnél idősebbek aránya a mostani 20 százalékról várhatólag 30 százalékra emelkedik a kontinensen. A legjobb termékenységi rátával, 1,84 századdal Franciaország büszkélkedhet, de persze ez is elmarad a népesség növekedéséhez szükséges 2 fölötti értéktől. Az Eurostat szerint Magyarországon ez 1,61, de 1989-ben még 1,8 volt. A FinTimes szerint a nyugat-európai kormányok – legyenek jobb- vagy baloldaliak, vagy éppen centristák – a jogszerű bevándorlást ösztönzik, hiszen például csak Németországnak évente 400 ezer további külföldi munkásra van szüksége a munkaerő-szükséglet kielégítéséhez.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattuintva hallgathatják meg.
2023.10.10., kedd 6:00
Riporter: Kárpáti János