A forint teljesít a legrosszabbul a térségben
30/08/2019 07:58
| Szerző: Klubrádió
A magyar pénz mélyrepülésében nagy része van az MNB-nek. Magyarországról a kerítés jut az ember eszébe. Nemzetközi lapszemle.
A pénzügyi körökben világszerte szoros figyelemmel kísért Bloomberg amerikai hírügynökség is felhívja a figyelmet a forint árfolyamának mélyrepülésére, amit a magyar központi banknak a kamatokat alacsonyan tartó politikájára vezet vissza. A forintra erősen hatnak a Brexittel kapcsolatos bizonytalanságok, illetve az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek is – írja a hírügynökség, és megjegyzi: a kelet-európai fizetőeszközök közül a magyar teljesít idén a legrosszabbul az euróval szemben, ami hatalmas veszteségeket okoz azoknál a befektetőknél, akik az alacsony kamatokból kiindulva forintot vettek fel a piacon. Tegnap délután Londonban a magyar forint euróárfolyama fél százalékot gyengült, és minden idők legmélyebb szintjére, 331,85-ra süllyedt.
Ursula von der Leyen két erős alelnökre támaszkodik
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása arról ír, hogy Ursula von der Leyen, az Európa Bizottság új, megválasztott, de még hivatalba nem lépett elnöke változtatni kíván a bizottság szerkezetén, abban az értelemben, hogy növelné a testület alelnökeinek a befolyását. A jelenlegi struktúrában is vannak olyan tagok, akik az egyszerű biztosi tisztségnél magasabb, alelnöki rangban szerepelnek, de ehhez nem igazán kapcsolódik tényleges plusz döntési jogkör. A Jean-Claude Juncker vezette bizottságban az alelnöki posztok megteremtése mögötti megfontolások egyike az volt, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a régi és az új, a nyugati és a keleti tagállamok között. Így például a szlovák Maros Sefcovic az energiaunió ügyeiben illetékes alelnökként elvben fölötte állt volna Miguel Aria Canete spanyol energiaügyi biztosnak, ám az utóbbi, aki komplett apparátussal rendelkezett, a gyakorlatban mégis partvonalra szorította a csupán névleg nagyobb rangú szlovák alelnököt. Az új felállásban a holland szocialista Frans Timmermans és a dán liberális Margrethe Vestager egyaránt olyan kiemelt alelnöki szerepet kapna majd, ami intézkedési jogot biztosítana számukra az egyes biztosok projektcsapatai fölött is. Ők ketten a néppárti von der Leyen elnökkel együtt egyfajta irányító háromszöget alkotnának a bizottság élén.
Magyarország egyenlő kerítés
A londoni Financial Times eddigi brüsszeli irodavezetője, Alex Barker terjedelmes írásban búcsúzik az unió székhelyétől, felelevenítve az ott töltött nyolc esztendő számára legérdekesebb, illetve legfontosabb momentumait. Magyarországot két helyen említi, kizárólag a menekültválsággal kapcsolatban. Egyfelől megírja, hogy a kialakult helyzetre nagyon eltérően reagáltak a tagállamok, így Magyarország szögesdrótkerítést húzott fel a szerb határon, könnygázt és vízágyúkat vetett be a migránsok ellen, míg Angela Merkel német kancellár közölte, hogy üdvözölnek minden Szíriából érkező menekültet. Barker felidézi azt is, hogy 2016 elejére a helyzet visszatért a valamelyest rendezettebb kerékvágásba. Azokon a határokon, amelyek korábban nyitva álltak a migránsok útvonalán, bizonyos korlátozásokat vezettek be, az európai projekt azonban sérülékeny volt – írja, és megjegyzi: terjedtek a sötét jóslatok, és bár Nagy-Britannia távolról sem tartozott a legrosszabb helyzetben levő tagállamok közé, hiszen a szigetországban kevesebben kértek menedéket, mint Németországban, Olaszországban, Magyarországon vagy Svédországban, a brit EU-népszavazás közeledtével mégis olyan kijelentések hangzottak el, mint ami például a The Spectator című lapban megjelent, nevezetesen: „Vagy maradunk, vagy kilépünk, Európa viszont mindenképpen el fog süllyedni”.
Mindezt csak azért említettem, hogy kissé világosabbá váljék: a migránsválság – az ezt sugalló állításokkal szemben - egyáltalán nem volt közvetlen oka az EU-ból való távozás melletti brit népszavazási döntésnek, viszont erősen ható érvet adott a Brexit mellett érvelők kezébe az a széles körben elterjedt hiedelem, hogy a migráció tönkre fogja tenni Európát, ezért már nem lesz érdemes az unióhoz tartozni.
Svájc zöld akar maradni
Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál arról közöl cikket, hogy a svájci kormány bejelentette: 2050-re klímasemlegessé teszik az alpesi országot, ami azt jelenti, hogy mindent egybevetve nullára szorítják le a légkör felmelegedését előidéző, úgynevezett üvegházhatást okozó gázkibocsátást. A portál emlékeztet arra, hogy a 2016-os párizsi megállapodás értelmében mindenképpen 2 Celsius fok alatt kell tartani a földi légkör átlagos hőmérsékletének az emelkedését, de erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az emelkedés ne haladja meg a másfél fokot. Svájc az elektromos áram 60 százalékát vízi erőművekből, 33 százalékát pedig nukleáris erőművekből nyeri. Ahhoz azonban, hogy az ország energiaelőállítása úgymond karbonsemleges legyen, vagyis hogy a szénhidrogének teljesen kikerüljenek az energiaösszetevők közül, felül kellene vizsgálni azt a 2017-es népszavazáson megerősített politikát, amelynek értelmében nem kívánják korszerű nukleáris létesítményekkel pótolni a hamarosan elöregedő atomreaktorokat. Néhány hét múlva New Yorkban az ENSZ-ben a párizsi megállapodás aláírói a várakozások szerint az eddigieknél ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzéseket kívánnak megfogalmazni – írja az EurActiv.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2019.08.30.06:00
Lapszemle
