Orbán lelkendezik, Ursula von der Leyen következetes
2/08/2019 07:43
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Másképp tálalja a magyar állami média a hatalom számára nem túl kedvező híreket, mint a külföldi sajtó. Ez most tetten érhető a korrupcióellenes szakértői jelentés és az Orbán - von der Leyen találkozó kapcsán is.
Az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői bizottsága, amelyet a GRECO mozaikszóval jelölnek, azt állapította meg jelentésében, hogy Magyarország összességében nem valósította meg kielégítő módon a testület által korábban megfogalmazott ajánlásokat. Az AP amerikai hírügynökség erről szóló jelentése, amelyet átvett egyebek közt a New York Times és a Washington Post, számszerűsíti is ezt az elégedetlenséget, amennyiben megírja, hogy a 18 pontba gyűjtött ajánláslistából a magyar kormány csak ötöt valósított meg. A GRECO szerint – emeli ki az AP - határozott intézkedésekre lenne szükség a parlamenti átláthatóság érdekében, így a vagyonnyilatkozatok, a törvényhozói magatartási szabályok, illetve a széles körű immunitási szabályok áttekintése terén. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország egyike annak a kevés számú uniós tagországnak, amelyek távol tartják magukat a tevékenységét jövőre elkezdő európai ügyészségtől. Ez a hivatal az uniós támogatási alapok felhasználását fogja figyelni.
Ugyanez az állami médiában
A GRECO-jelentésről szóló hír MTI-s feldolgozása egyébként egészen plasztikusan mutatja a közmédiának azt a gyakorlatát, amely még a jobb eljárásmódok közé tartozik, amikor is egyetlen hamis állítás sincs a hírben, a tényeket nem másítják meg, csak éppen úgy csoportosítják, hogy aki csak a címszavakat, a hír kiemelt lényegét futja át, az megtévesztő információhoz jut. Az MTI-hír ugyanis úgy kezdődik, hogy „Magyarország végrehajtotta az Európa Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja jelentéseinek több ajánlását is”. Ezután következik néhány elismerés és néhány hiányérzet, majd az ötödik bekezdésből derül ki, hogy a négy évvel ezelőtt megfogalmazott 18 ajánlás közül csak ötöt hajtottak végre.
A jogállamiság kulcsfontosságú
Orbán Viktor tegnap Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új, novemberben hivatalba lépő elnökével. A Politico című amerikai hírportál európai kiadása beszámol arról, hogy a magyar miniszterelnök a megbeszélés után lelkendezve úgy nyilatkozott: a német hölgy érti Közép-Európát, érti azt, ami ott történik és amit a közép-európaiak mondanak, érti, hogy mi fontos a magyaroknak. Von der Leyen – folytatódik a Politico beszámolója – szintén pozitív hangot ütött meg – Twitter-bejegyzésében jónak nevezte a találkozót, de Orbántól eltérően azt is világossá tette, hogy a jogállamiság kérdése szintén felmerült. „Egyetértettünk abban, hogy újra kell kezdeni, gyakorlatias megoldásokra van szükség a migráció ügyében. Szintén megvitattuk a versenyképességet, valamint azt, hogy az EU-intézményeket közelebb kell hozni a tagállamokhoz. A jogállamiság kulcsfontosságú, és mindenkire vonatkozik. Erős védelmi unióra van szükség” - ismerteti a portál a brüsszeli bizottság új elnökének címszavakba sűrített tájékoztatását.
Zavarja az EU-t a magyar-orosz közeledés
A Der Spiegel című német hírmagazin is Ursula von der Leyennek azt a Twitter-bejegyzését emeli ki, hogy a bizottsági elnök a jogállamiság fontosságát, annak mindenkire nézve kötelező voltát hangsúlyozta az Orbánnal folytatott megbeszélésről szólva. A Der Spiegel megjegyzi: a jobboldali napcionalista Orbán-kormányt nem csupán a demokrácia és a jogállamiság lebontása miatt éri bírálat, hanem zavarja az uniót Magyarország közeledése is az olyan autoriter államokhoz, mint Oroszország vagy Kína.
Minden tagországban vizsgálnák a jogállamiság helyzetét
Minderről jóval bővebben ír az EUObserver című brüsszeli hírportál. Zalán Eszter cikke emlékeztet arra, hogy Von der Leyen az Európai Parlament előtt kijelentette: a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében nincs helye kompromisszumnak. Nem sokkal később egy interjúban arról beszélt az új bizottsági elnök, hogy Közép- és Kelet-Európában sokan úgy érzik, nem fogadják el őket teljes mértékben, és ha Brüsszel továbbra is olyan éles hangon folytatja a vitákat, ahogyan eddig tette, akkor azzal azt éri el, hogy egyes országoknak az lesz a benyomása, célba vették őket. A bizottság – teszi hozzá az EUObserver – nemrégiben azt javasolta, hogy készüljön évente jelentés minden egyes EU-tagállam jogállamisági helyzetéről, és ezáltal kerüljék el az egyes országok kipécézésének az érzetét. Magyarország már el is utasította ezt a tervet. Von der Leyen viszont azt mondta európai parlamenti képviselőknek, hogy támogatja az egész unióra kiterjedő jogállamisági mechanizmus létrehozását.
Az EUObserver felidézi azt is, hogy tavaly az Európai Parlament kezdeményezte a Magyarországgal szembeni eljárás megindítását a demokráciát, jogállamiságot és alapvető jogokat érintő rendszerszintű fenyegetések, az uniós értékek megsértése miatt.
Orbán helyreállítaná a kapcsolatot Brüsszellel?
Zalán Eszter írása kitér arra is, hogy a Fidesz tagsági jogait felfüggesztették az Európai Néppártban, de fideszesek így is kaptak vezető posztokat az Európai Parlamentben néppárti támogatással. Orbán, aki a májusi európai választások előtt nyíltan flörtölt a szélsőjobbal, azt szeretné, ha a Néppárt migrációellenes irányba fordulna. A magyar kormányfő azt reméli Ursula von der Leyentől, hogy az ő bizottsági elnöksége alatt helyreállíthatók a kapcsolatok Brüsszellel. Budapest azt is hangsúlyozza, hogy az új összetételű Európai Bizottságnak - az unió javaslattevő-végrehajtó szervének - ezentúl – ellentétben a távozóban levő Juncker-bizottsággal – nem politizáló testületként kellene működnie – olvasható az EUObserver cikkében.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg: Kiemelt kép: MT/Miniszterelnöki Sajtóiroda, Szecsődi Balázs.
2019.08.02. 06:00
Szerző: Kárpáti János
