A globalizációnak is árt a koronavírus
6/03/2020 15:20
| Szerző: Klubrádió
Tegyünk egy gondolatkísérletet. Mi lett volna, ha elhallgatták volna a koronavírus megjelenését világszerte? A válasz: feltehetően nem fenyegetne recesszió, de rengetegen belepusztultak volna.
A koronavírus, illetve a terjedése ellen folytatott küzdelem, a fertőzéstől való félelem mindenképpen lassítja a világgazdaságot, amelyben már 70-80 százalék is lehet egyes országokban a szolgáltatások aránya. Csak a turizmus adja a magyar GDP 7-9 százalékát, Horvátországban 20-25 százalékát, és akkor a csatolt szolgáltatásokról még nem is beszéltünk. A tőzsdék a recesszió előjeleit mutatják, a lassulás valós veszély, és hosszabb folyamatnak ígérkezik – elemezte a helyzetet Zsidai Viktor világgazdaság-szakértő.
Ha tehát nem tudnánk a vírusról, mindez nem lenne, vagy enyhébb formában jelentkezne, ám valószínűleg milliók életébe került volna a hallgatás. Emlékezetes példa a spanyolnátha. 1917 végén észlelték, hogy a katonákat egy betegség tizedeli, a szörnyű kór vagy a franciák, vagy az amerikaiak között ütötte fel a fejét, de a háborús cenzúra vasmarokkal tiltotta a hírek terjesztését, csak pusztultak az emberek. Mivel Spanyolország nem vett részt a háborúban, ott lehetett a betegségről írni, így lett a név spanyolnátha. Ha az igazság előbb kiderül, sokan életben maradhattak volna.
A morális kérdésekről visszatérve a világgazdaságra. A tőzsde esik, egyre több jegybank kerül lépéskényszerbe, az állampapírok ázsiója megnőtt, mert biztonságosak. Itthon a Magyar Állampapír Plusz eddig is népszerű volt, kérdés, hogy ezzel mi történik. Zsidai Viktor elmondta, miután magánszemélyek vásárolhatták, ennek a papírnak nincs másodlagos piaca, komoly változás nem várható. A forint a maga alacsony kamatával úgynevezett finanszírozó valutává vált. Ezt úgy kell érteni, hogy kinéz az ember egy magas kamatozású devizát, ilyen mondjuk a mexikói peso, vagy akár a lengyel złoty, felvesz forint hitelt és abból vásárol pesót. A kamatkülönbséget máris zsebre lehet vágni. Ami pedig az inflációt illeti: az egyelőre nem látszik, hogy a koronavírus megjelenése az infláció, vagy a defláció irányába hat, de hosszú távon valószínűleg az inflációt növeli.
Érdemes még egy szempontot alaposabban elemezni. Már hetek óta látszik, hogy Kínából nem érkeznek ütemesen a multinacionális cégekhez alkatrészek, anyagok. Más területekről is akadozik a szállítás a járvány miatt. A világcégeknek tehát szembesülniük kellett azzal, hogy a túlságosan hosszú ellátási láncok sérülékenyek, túlságosan szétszórták a világban a termelésüket. Az óvatosság azt követeli, hogy szűkítsék a termelést kisebb területre, esetleg egy-két országra. Végső soron a koronavírus tehát a globalizáció ellen hat.
Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay.
2020.03.06. 13:00
Műsorvezető: Zentai Péter
