A gyermeküket egyedül nevelő nők magányossága

Monostori Judit, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elsősorban azért választotta kutatása témájául ezt a területet, mert ma Magyarországon a gyereküket egyedül nevelő szülők közül tízből kilenc nő, másrészt pedig azt gondolja, hogy teljesen más lehet a férfiak és a nők magányosságérzése. A férfiakra sokkal jellemzőbb, hogy megözvegyülés miatt válnak egyszülős családokká. "Nem azért nem vizsgáltam a férfiakat, mert nem fontosak és kevesen vannak, hanem mert nagyon nehéz olyan adatokhoz hozzáférni, ami erről a viszonylag kicsi populációról hiteles információkat nyújthat" – mondta a kutató.

Monostori beszélt arról is, hogy 2022-től módosították a polgári törvénykönyvet, és az új rendelkezés szerint ha elválnak a szülők – az eddigi gyakorlattal szemben – akár csak az egyik szülő kérésére is elrendelhető a váltott gondoskodás, azaz, hogy a gyermek idejének egyik részét az egyik, másik részét a másik szülőnél töltse. A nemzetközi tapasztalatok alapján ettől a hazai szakemberek is azt várják, hogy meg fog emelkedni azoknak a családoknak az aránya, ahol váltott gondoskodás lesz, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyszülős családok aránya pedig csökken.

Ez az új rendelet a szülők magányérzésén is segíthet, mivel a szülők külön-külön ugyan, de minden második héten rendelkeznek szabadidővel, a barátaikkal is tudnak kapcsolatot tartani, könnyebben tudnak újabb párkapcsolatot kialakítani, akár új családot is létesíteni, ami a szülők jólléti szintjét is megemelheti – tért rá a kutatásra Monostori Judit.

"Még ha a külön élő szülővel jó is a kapcsolat, de egyedül nevelünk egy gyereket, a szülő szempontjából ez mégis azt jelenti, hogy egyedül vagyok, nincs segítő társam, nincs velem a gyerekem apja vagy anyja. Természetes, hogy nagyobb azoknak az aránya, akik magányosnak érzik magukat, mint ahol párkapcsolatban nevelnek" – mondta a kutatóintézet munkatársa. Hozzátette azonban, hogy ezen a helyzeten nagyon sok társadalmi szintű intézkedés javíthatna, ugyanis Magyarországon rosszabbak a számok, mint azokban az országokban, ahol "európaibb" a társadalmi berendezkedés.

A teljes beszélgetést a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.