A hét kérdése: milyen legyen Budapest?
4/07/2021 07:15
| Szerző: Klubrádió/szg
A hét kérdése most ahhoz kapcsolódott, hogy nagyszabású felújítások kezdődtek nemrég Budapesten. Szakértőket és nem szakértőket kérdeztünk arról, milyen nagyvárosokat szeretnének Magyarországon. Zöld vagy beton? Autós vagy biciklis? Legyen sok park, vagy sok parkoló? Felhőkarcolókat, sugárutakat, vagy inkább kisvárosi hangulatot? A Kutyapárt például Dunával (adott esetben sörrel) töltené fel a Nagykörutat, de akadtak ennél hagyományosabb ötletek is.
Milyen legyen egy nagyváros, közelebbről Budapest? Ez volt a hét kérdése a Reggeli gyorsban.
Elsőként Döme Zsuzsa, Ferencváros alpolgármestere válaszolt, kifejtve, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt markáns időjáráspolitikát folytatna, mert "ez így nem mehet tovább". Szerinte régóta esedékes az időjárásreform, ezért a viccpárt nyáron 20-25 fokot szeretne szellővel, simogató napsütéssel, télen pedig egységes hótakaró boríthatná az országot, kivéve az utakat, tette hozzá. Zöld szempontból úgy alakítanák át Budapestet, hogy a teljes Duna-partot, a rakpartokat dzsungelesítenék, a nagytestű állatok ellen pedig kiképzett közmunkások lépnének fel. Visszahoznák a Reitter Ferenc programot, és elárasztanák a Dunával a körutat, így téve dugómentessé. A körutat ünnepnapokon víz helyett sörrel töltenék fel. A Gellért-hegyen felépítenék a IV. Béla Energianyelőt, ami a világűrből gyűjtené be az energiát
Tömör Miklós, a Valyo (Város és a folyó) csoport alapító elnöke olyan várost képzel el – és ez nyilván álomszerű, ideális állapot –, amelyben minden korosztály nyugodtan és szabadon tud sétálni, bárhol le tud ülni valaki elnyalni egy fagyit a hőségben. Lehet játszani, ugróiskolázni, focizni, sakkozni. Tehát amikor az emberek körülbelül úgy használják a várost, mint a kertjüket azok, akik kertes házban laknak. Az is az otthonuk, azért is felelősséggel tartoznak, és abban is ugyanúgy tudnak időt tölteni. Arról is beszélt, hogy a házmesterkorszak kicsit benne van a magyar néplélekben, de szerinte elindult a változás az elmúlt 25 évben. Egyre többen bicikliznek, teljesen természetes lett, ahogyan a ’90-es évek elején a teraszos helyek is újdonságnak számítottak a Jókai téren vagy a Ráday utcában. A rakpartoknál is a közlekedési jelleg mellett egyre több embernek fontos, hogy „menjünk le a Duna-partra”.
Martinkó József építészeti szakíró, az Oktogon magazin munkatársa rossz példaként említette, hogy az óriási hőségben sokan csak azért ülnek autóba, mert az klimatizált, és így növelik a forgalmat, a terhelést a városban. Arról beszélt, hogy szerinte nincs keresnivalójuk autóknak a belvárosban, a belső kerületekben, és ennek megoldásáért radikális változtatásokra lenne szükség, „ez így tovább nem mehet, ez a kapacitás fenntarthatatlan”. Úgy látja, az autós-biciklis-gyalogos szembenállás álprobléma, hangulatkeltés, mert van, aki délelőtt sétál, délben autóba ül, hogy elintézzen valamit, aztán este biciklivel megy találkozni a barátaival. Ezek nem leosztott szerepek – mondta.
Pogátsa Zoltán közgazdász jelezte, a nagyvárosodás a trend, ezért a létező nagyvárosokat kellene élhetővé tenni: minél zöldebb, annál élhetőbb. A városok felmelegedése a probléma, ami ellen minél több zöldfelülettel lehet védekezni. Például a házak tetejére növényeket és szolárpaneleket telepíteni, illetve csökkenteni a hőforrásokat. "A legnagyobb probléma az autó. Az utóbbi tíz évben az autóhasználat megtízszereződött. Ez nem folytatódhat". Beszélt arról is, hogy "húsz-harminc éve egyáltalán nem lehetett a fővárosban biciklizni. Aki biciklire ült, azt cikizték, hogy biztos vidéki meg szegény. Ehhez képest Budapest felzárkózott a bicikliző városokhoz".
Pénteken Réz Anna filozófus válaszolt, azonnal egy személyes példával érzékeltetve, ő hogyan képzeli. Az első dolog, amit említett: kevesebb térkövet és több régimódi, sima aszfaltot! Ő sokat rollerezik, és már tudja, hol lehet úgy haladni, hogy a díszkő ne rázza szét az agyát. "Masszív díszkőellenesség alakult ki bennem, de nemcsak a rajtuk keresztül ellopott milliárdok miatt, hanem a praktikum miatt is". Másrészt nagyon szeretne szabadabb várost, szabadabb tereket, ahol jobban érzi, hogy az a sajátja, ami lakható, és úgy tudja használni, ami neki komfortos. "Nagyon kevés ilyen tér maradt a városban. Nagy, zöld és kevés benne a szabály". Ahol ő dönti el, hogy éppen fut, kocsmázik, vagy "gyereket legeltet, és nincs minden funkcionálisan lehatárolva" - mondta. Szerinte a Városliget is túlságosan jól szervezett. Beszélt egy régi problémáról, a túl kevés nyilvános wc-ről is.
A beszélgetéseket meghallgathatják a hangsávokra kattintva. Címlapi kép: Pixabay
Reggeli gyors
2021. június 28., hétfő – július 1., csütörtök 07:35
2021. június 28., hétfő – július 1., csütörtök 07:35