A hópárduc felesége nem haragszik elhunyt férjére
3/06/2020 07:39
Hét évvel ezelőtt két magyar hegymászó hódította meg a föld harmadik legmagasabb csúcsát, a Himalájában lévő 8586 méteres Kandcsendzöngát. A két mászó igaz feljutott, de az ereszkedés már nem sikerült. A legeredményesebb magyar hegymászó, Erőss Zsolt és az érte visszaforduló fiatal társa, Kiss Péter örökre a hegyen maradt. Erőss Zsolt két gyermekét és feleségét hagyta hátra. Sterczer Hilda mesélt elhunyt férjével kapcsolatos érzéseiről, emlékeiről.
Sterczer Hilda Erőss Zsolttal való megismerkedésére úgy emlékszik vissza, hogy az számára felért egy kisebb csodával. Egy társkeresőn találtak egymásra, de a fiatal nő először azt hitte, csalás áldozatává vált, és csak a személyes találkozás után vált világossá számára, hogy Magyarország talán legismertebb hegymászója hívta randevúra.
Furcsa véletlen, de pont egy hónappal a találkozásuk előtt kezdett el hegyetmászni, ezért nagyon megőrült, hogy ilyen partnerre lelt. Nagy szerelem volt az övék, a hegymászás szeretete pedig különösen összekötötte a két embert. Közös mászásaik alkalmával Zsolt egyszer megjegyezte: ”ennél gyorsabban már csak egyedül értem volna fel”, és ez olyan dicséret volt Hilda számára, amit a mai napig nem felejt.
A nap, amikor Zsolt lábujja elfagyott
Sokat másztak együtt, egyszer egy kemény nap utáni alkalommal, amikor Zsolt bakancsa nem szigetelt megfelelően, a sátorban megpihenve levette azt, és megkérte Hildát, hogy amíg ő az egyik lábát masszírozza, a másikat kedvese masszírozza át. Hilda ekkor még nem volt teljesen tisztában a hegy könyörtelen törvényeivel és feleslegesnek tartotta a műveletet, később döbbenten vette tudomásul, hogy emiatt Zsolt egyik lábujja végérvényesen elfagyott.
Párja mellett szépen lassan megtanulta, hogy a hegyen minden más, a szabályok is, így rendkívüli magasságokat tudtak együtt meghódítani – miközben már gyakran csak a hegy lábához eljutni is komoly felkészülést igényelt számukra.
Elhunyt férjével együtt a Himaláját is meghódító Hilda szerint nem mindenki alkalmas nyolcezres csúcsok mászására, ebbe sokszor még olyan emberek bicskája is beletörik, akik jó technikával és fizikai felkészüléssel rendelkező, kimondottan ügyes mászók. Szerinte a hasonlóan nagy csúcsok mászására egyszerűen születni kell.
Erőssnek ez szerelem volt
Hogy miért érdemes vállalni a kockázatot és az életveszélyt? Az egykori hegymászófeleség erre is megadta a választ. Amikor valaki felér egy ilyen emberi szemmel felfoghatatlanul hatalmas csúcsra és körülnéz, mindenhol körös-körül csak hatalmas hegyeket lát, olyankor pedig megérti, hogy ő, mint ember, valójában milyen kis porszem a földkerekségen. Szerinte az az érzés, ami a hegymászót súlyos kockázatok árán is a csúcs felé hajtja, felemelő és mással nem pótolható.
Azt is hozzátette, hogy egy hegymászó esélye a halálra, a csúcsra éréssel megduplázódik. Hiszen nem a fölfelé vezető út a legveszélyesebb, hanem felelősséggel dönteni arról, mikor muszáj elindulni visszafelé.
Néhai férje, Zsolt is a lefelé vezető úton lelte végzetét. Hiszen legyen valaki akármilyen tapasztalt mászó, ennek ellenére bármikor megtörténhet a baj. A hegymászás életveszélyes sport, aki ennek szenteli az életét, ezzel teljes mértékben tisztában van.
A székely származású Erőss Zsolt a legsikeresebb magyarként került be a mászótörténelembe. Rengeteg csúcsot meghódított, többek között a volt Szovjetunió mind az öt 7000 méter feletti csúcsát, amiért kiérdemelte a ”hópárduc” címet. Erőssnek ezt a teljesítményét ez idáig nem ismételte meg egyetlen magyar sportoló sem. De ő volt az a személy is, aki 2002-ben első magyarként a Mount Everest csúcsára lépett.
2010-ben sokak megdöbbenésére a Magas-Tátrában elszenvedett szilánkos bokatörése után, lába amputálása mellett döntött, csak azért, hogy művégtaggal könnyebben folytathassa a mászást. Ezt követően töretlen hittel küzdötte le az extrém magasságokat, ezért 2011-ben megkapta az Év extrémsportolója díjat is.
A hópárduc felesége sosem haragudott, emlékét míg él, őrizni fogja
Őzvegye nem haragudott rá soha, megértette és átérezte volt férje elhivatottságát. A mélyen vallásos Hilda, Zsolt halála után inkább magát okolta, de aztán pszichoterapeutája segítségével, sikerült kijönnie a gödörből. Elmondta, hogy a tragédiát követő gyász számára olyan volt, mint az „előlmászás”, az embernek könyörtelenül mennie kell, hogy egyszer felérjen.
Erőss Zsolt halála óta hét év telt el, özvegye azóta újra szerelemre talált. Az elhunyt férjével együtt eltöltött évekre ma már békében, jó érzéssel emlékezik vissza. Természetesen a gyerekeknek nagyon hiányzik az édesapjuk, sokat gondolnak rá, minden nap beszélgetnek róla.
Hilda a Zsolttal közös élményeiből „A hópárduc felesége” címmel a tavalyi évben interjúkötetet adott ki, és az írásból készült film forgatását is tervbe vette.
Bár elmondása szerint az ő élete többé már nem a nyolcezres csúcsokról szól, ám volt férje érdemeit semmiképpen nem hagyja elveszni. Továbbra sem szakad el a hegymászástól, csupán más célokat tűzött ki maga elé, jelenleg az általa létrehozott Erőss Zsolt nagyságának emléket állító Hópárduc Alapítványban gyermekek fejlesztését segíti.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2020. május 25. hétfő 20.00
Műsorvezető: Hardy Mihály
