A járvány a demokráciára is veszélyes
8/05/2020 07:48
| Szerző: Kárpáti János
Vészhelyzetben a politikai hatalom védelmet jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben, ha jól használják. Magyarországon az látszik, hogy a demokrácia is veszélybe kerülhet. Nemzetközi lapszemle.
Már nem temetjük el a halottainkat sem, és a koronavírus miatt visszacsúszunk a barbarizmus korába? Súlyos tévedés – írja a svájci Neue Zürcher Zeitung vendégkommentátora, Michael Coors, a teológiai erkölcstan professzora, a zürichi egyetem társadalometikai intézetének a vezetője. Szerinte amit most teszünk, az éppenséggel az emberség megőrzésének a céljából történik. Az írás válaszként született Giorgio Agamben olasz filozófusnak ugyanebben a lapban korábban megjelent cikkére, amely szerint a mostani rendkívüli állapot meghirdetése valójában azt jelenti, hogy feladtuk társadalmunk politikai és erkölcsi elveit, és jó úton haladunk afelé, hogy átlépjük a barbarizmus küszöbét. A válaszcikket bizarr fénykép illusztrálja: New York külterületén egy parkolóban halottas hűtőkamionok várakoznak, háttérben a Szabadság szoborral.
Engedni kell a fertőzés terjedését, kérdés, hogy hogyan
Michael Coors szerint Agamben érvelése alapvető hibát rejt magában. A kormányok ugyanis nem pusztán egy bizonyos kockázat alapján cselekednek. Ami az egyén perspektívájából nézve csupán a megbetegedés alacsony fokozatú kockázata, az társadalmi szinten nézve a járvány ismert és belátható exponenciális növekedése. Az, hogy a társadalom nagy része megfertőződik, ha nem teszünk semmit, az nem rizikó, hanem epidemiológiai kutatásokon nyugvó ismeret. A COVID-19 első fertőzési hulláma alapján készült tudományos elemzések megállapítják, hogy a bejelentett megbetegedések mintegy öt százaléka esetében merül fel az intenzív orvosi ellátás szükségessége. Ez a megbetegedések exponenciális terjedése esetén gyorsan elvezet az intenzív ellátási rendszer katasztrofális méretű túlterheléséhez. Hogy ez nem csupán egy fennálló rizikó vagy teória, azt sajnos láthattuk Itáliában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. A következmény: az orvosok arra kényszerülnek, hogy hagyjanak meghalni olyan embereket, akiket normális körülmények között jól el lehetne látni.
Az egészségügyben nem szabad engedni a rendkívüli állapotot
A társadalomban meghirdetett rendkívüli állapot, amelyben most találjuk magunkat, annak megakadályozására irányul, hogy egy ennél sokkal rosszabb rendkívüli állapot álljon elő az egészségügyi ellátás területén. Az intenzív orvoslás összeomlása lényegesen súlyosabban érinti a magasabb életkorúakat, illetve a más betegségben szenvedőket. Náluk magasabb a súlyos lefolyás kockázata. Miként lehet megóvni ezeket az embereket oltóanyag és gyógyszer hiányában? Két lehetőség adódik. Az egyik, hogy a lakosságnak ezt a – becslések szerint mintegy egyharmadnyi - részét hosszú időtartamra kizárjuk a társadalmi életből, és eközben nem próbáljuk megakadályozni a járvány terjedését. A másik lehetőség, hogy a társadalom szolidaritást mutat, ennek jegyében cselekszik, és kísérletet tesz a járvány terjedésének a megállítására. Ehhez azonban nem elég az egyéni cselekvés, az egész társadalomnak közösen kell cselekednie.
A politikai hatalom, mint a védelem eszköze
Éppen ennek érdekében adnak az emberek hatalmat az állam kezébe. A politikai hatalom nem csak bajjal jár, hanem védelmet is jelenthet a kollektív fenyegetettséggel szemben. A liberális, demokratikus jogállam eszméje az abszolút hatalom korlátozásának a kísérletéből indul ki. Hogy egy kormányzat ne tekinthesse öncélnak a hatalomgyakorlást, ennek érdekében dolgozták ki a fékek és ellensúlyok rendszerét – a hatalommegosztást, a választásokat, magát a jogot. Az ilyen kormányzás azonban időigényes. És ha egy kormányzat be akarja tartani azt az ígéretét, hogy megvédi a polgárokat, akkor sürgős cselekvés szükségességének az idején – és ilyen a járványhelyzet is – átmenetileg ki kell iktatni a hatalomgyakorlás időigényes eljárási elemeit. Ez – olvasható a Neue Zürcher Zeitung cikkében – jelentős veszéllyel járhat a demokráciára nézve, miként azt pillanatnyilag éppen Magyarország példája világosan mutatja. Valóban végzetes lenne, ha a kivételes állapot tartós állapottá válna. A politikai rendszer azonban ismer olyan mechanizmusokat, amelyek ennek elkerülését célozzák. Ilyen az, hogy a bíróságok ítéleteket hoznak, illetve az, hogy az egyes intézkedések értelmét és a kilábalási stratégiák kérdéseit nyíltan meg lehet vitatni. Az a tény tehát, hogy politikai értelemben rendkívüli állapotot élünk át, csupán azt jelenti, hogy a kormány végzi a munkáját: védelmezi a társadalom elesettjeit attól a halálos veszélytől, amely más eszközökkel jelenleg nem hárítható el. Mi lehetne más a társadalom erkölcsi és politikai alapelve, ha nem ez, éppenséggel keresztény szemszögből? – teszi fel a kérdést Michael Coors, aki szerint ez igenis nagyon távol áll a Giorgio Agamben által vizionált barbarizmustól.
Nálunk érettségiztetnek, Ausztriában felvételiket halasztanak el
Most pedig nézzünk valami kevésbé filozofikus írást. Tekintettel arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerint Ausztria egyfajta kísérleti laboratórium a magyarok számára a koronavírus-járvány kezelése szempontjából, belepillantottam az osztrák médiába, és a bécsi Die Presse honlapján szemembe ötlött az APA osztrák hírügynökség jelentése, miszerint a sógoroknál a járvány miatt elhalasztották a július harmadikára tervezett orvosegyetemi felvételi vizsgákat. Az új céldátum augusztus 14., de szükség esetén akár szeptember 28. és október 7. közé is halasztható a felvételi, ez sem dönti romba az őszi egyetemi tanévkezdés menetrendjét.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Mónus Márton.
2020.05.08. 06:00
Szerző: Kárpáti János
