Rendhagyó a dicsekvés a koronavírus elleni állítólagos új magyar szerekről

Tudományosan nem értékelhetők se pro, se kontra Szilvássy Zoltán debreceni egyetemi rektor kijelentései a koronavírus-fertőzés megelőzésére és a betegség kezelésére alkalmas új magyar készítményekről, illetve kutatási eredményekről. Ezekről ugyanis nincsenek ismertetett adatok, tehát az egyetemi vezető televízióban tett állításainak igazságtartalma nem ítélhető meg – mondta Szakács Gergely, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat természettudományi központjának csoportvezetője, a bécsi orvostudományi egyetem professzora.

 

Azonban, mint hangsúlyozta, rendhagyó, hogy valaki előre beszéljen az eredményeiről, a tudományos diskurzusban nem fordulnak elő ilyen bizonyíték nélküli kijelentések. Ezen túl sommásnak is hangzanak Szilvássy Zoltán állításai, ami gyanússá teszik őket – tette hozzá a kutató.

Szakács szerint ezért inkább arról érdemes beszélni, milyen felelőssége van egy tudósnak. Úgy véli, Szilvássy Zoltán két héttel ezelőtti interjújával inkább emlékeztet a koronavírus ellen tüdőbe juttatott fertőtlenítőszert javasló Donald Trumpra, mint az amerikai elnökkel nem egyszer összevitatkozó amerikai járványügyi vezetőre, Anthony Faucira.

Furmint, szopogatás, néhány perc alatt

Szilvássy Zoltán, aki klinikai farmakológus, a Debrecen Televízióban április 24-én azt mondta, a helyi egyetem saját fejlesztése egy gumiarábikumba ágyazott, teljesen természetes anyagokra épülő lágypasztilla, amely a koronavírus-fertőzés megelőzésére is alkalmas lehet. Közölte, hogy a felsőoktatási intézményhez tartozó Mádi Bor Akadémia nevű kutatóegységnél a furmint szőlő héjában sikerült olyan flavonoidokat találni, amelyek néhány perc alatt elpusztítják a koronavírust, és azt állította, hogy ezek a pasztillában is hatásosak.

A szer szopogatásával szerinte olyan filmréteg jön létre a felsőlégúti nyálkahártyán, amelybe beleragadnak nem csak a belélegzett szennyező anyagok – így a por vagy a korom –, hanem a baktériumok és vírusok is. A flavanoidok hatásmechanizmusának lényege pedig az, hogy feltépkedik a koronavírus burkát, így az már nem tud a sejtekhez kapcsolódni, illetve azokba behatolni. A bevonatot aztán a nyálkahártya csillói kifelé hajtják, végül ki kell köpni, így szabadulva meg a kórokozókat is megfogó anyagtól, miután elvégezte feladatát. Azt is megjegyezte, mivel a szopogatással kialakuló filmrétegbe a belélegzett szennyező anyagok is beleragadnak, a szer feltehetően asztma ellen is jó lesz a későbbiekben.

Hangsúlyozta ez nem gyógyszer, a pasztilla olyan preventív készítmény, amely az orvostechnikai eszközök kategóriájába tartozik. Arról nem beszélt a rektor, hogy a több ezer flavanoid közül melyeket tartalmazza a pasztilla, és az az említett vizsgálati eredményről szóló, a Debreceni Egyetem kutatóitól származó tanulmány sem lelhető fel, legalábbis az Index által megkérdezett meg nem nevezett molekuláris biológus nem talált ilyet.

„A világ legjobb klorokvinja a miénk”

,Szilvássy Zoltán tévés interjújában szóba hozta az eredetileg malária – és egykor a vírus okozta sárgaláz ellen is – használt hidroxiklorokvint, mint koronavírus ellen bevethető szert is. Hangsúlyozta, ellentmondásos anyagról van szó, mert közvetlenül a koronavírusra juttatva hatástalanítja ugyan kórokozókat, de az emberi szervezetbe kerülve súlyos szívritmuszavart okozhat. Ez pedig különösen a koronavírus által is leginkább veszélyeztetett idősebb betegekre kockázatos. A Debreceni Egyetemen azonban szerinte már tudják, hogyan lehet egy ilyen ellentmondásos anyagból olyan biztonságos szert készíteni, amely veszélytelen a szívbetegekre. „Ebből az is következik, hogy a világ legjobb klorokvinja a miénk” – emelte ki.

Az új klorokvinról, amit új gyógyszerként is említett, azt mondta, azt a Debreceni Egyetemmel együttműködésben egy hazai cég, a Meditop gyógyszergyár készíti majd, és az optimista forgatókönyv szerint, ha a feltételek adottak, két hónap múlva már kész lehet a koronavírus-betegség kezelésére alkalmas hazai gyógyszer. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem ellenszer – az a koronavírus elleni oltóanyag lenne –, hanem terápiás gyógyszer, ami megakadályozhatja a súlyosabb állapotokat, illetve ha az már kialakult, annak kezelésekor is alkalmazható. Erről az új magyar klorokvinról az Index szintén nem talált közleményt.

Szakács Gergely a Klubrádiónak azt mondta, Magyarországon, mint oly sok más helyen, folynak olyan kutatások, amelyek során azt vizsgálják, gátolható-e vegyületekkel a koronavírus szaporodása. Jakab Ferenc pécsi egyetemi professzor, a Koronavírus-kutató Akciócsoport vezetőjének laboratóriumában már több mint háromszáz vegyületet teszteltek, és sok olyat találtak, amely kémcsőben képes leállítani a vírus szaporodását. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ezek gyógyszerek lennének. Ha sósavval öntenénk le a vírusokat, az is elpusztítaná őket, tehát nagyon fontos, hogy ami in vitro működőképes, az élő szervezetben, először állatkísérletek alkalmával is az legyen. Majd ezt követhetik a klinikai tesztek, vagyis hosszabb, akár több éves folyamat vezet ahhoz, hogy egy anyag gyógyszernek minősülhessen.

Még sincs meg, egyelőre

A Debreceni Egyetem a rektora tévés nyilatkozata kapcsán feltett indexes kérdésekre az alábbi választ küldte a portálnak.

„A Debreceni Egyetemen jelenleg több, a koronavírus elleni védekezéshez kapcsolódó kutatás is folyamatban van. Ezek egyike a klorokin antimaláriás szer hatékony terápiás alkalmazásának pontos meghatározása, a másik az Európa több országában, így Magyarországon már forgalmazott orvostechnikai eszköz (XXX [a márkanevet az Index távolította el]) növényi alapú gyógyszerré való továbbfejlesztése, amin az intézmény a Mádi Bor Akadémia kutatóegység bevonásával dolgozik. Mivel a kutatás és fejlesztés mindkét említett területen folyamatban van, az egyetem ennek részleteiről a vonatkozó nemzetközi tudományos publikációk megjelenését követően ad a nyilvánosságnak bővebb tájékoztatást, a hatásmechanizmust és hatásosságot is részletesen ismertetve.”

A beszélgetés a fenti lejátszóra kattintva hallgatható meg!