A kemény jobboldal is kész csúcsjelölteket állítani az EU-ban

Új ablakban

2024. április 19. Reggeli gyors - részlet 24.04.19. Kárpáti János lapszemléje

05:08

00:00

Az EurActiv brüsszeli hírportál szerint a konzervatívok és reformisták pártcsaládja egy kicsit elaludt, de már ébredezik – mármint a júniusi európai parlamenti választásokra való felkészülést illetően.

A cikkben ugyan nem szerepel, de ez az a politikai közösség, amelynek az EP-frakciójához a leggyakrabban hallott vélekedések szerint csatlakozhatna a választások után a Fidesz, amelyet 2021-ben eltávolítottak a jobbközép Európai Néppártból. A konzervatívok pártcsaládjában – ahonnan a Brexittel távoztak a brit toryk - jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az első számú hangadó, de ugyanitt találhatók a bukott lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság politikusai is.

Az EurActiv keményen jobboldalinak minősíti a magát konzervatívként és reformistaként meghatározó közösséget, bár ha rangsorolni kellene, akkor talán még keményebb társaságnak tekinthető az úgynevezett Identitás csoport, ahol például a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, illetve a német szélsőjobbos Alternatíva párt is található.

Az elszunyókálás alatt a portál azt érti, hogy a konzervatív reformisták eddig elzárkóztak az úgynevezett csúcsjelölt megnevezésétől. A többi nagy pártcsalád már kijelölte azt a politikusát, akivel a választások utáni pozícióosztozkodás során ringbe kíván szállni, elsősorban az Európai Bizottság elnöki székéért, ami persze egyáltalán nem garantálja az illető számára, hogy ténylegesen ő fogja betölteni a pártcsaládja által kialkudott tisztséget, hiszen a javaslattevő-végrehajtó hatalmat jelentő Európai Bizottság, illetve a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöki posztja csak a tagországok első számú irányítóinak az egybehangzó egyetértésével ítélhető oda. Mégis, a csúcsjelöltet eddig meg nem nevező konzervatív reformisták – alkupozíciójuk javítása érdekében – most már keresik a maguk csúcsjelöltjét. A jövő szerdán Rómában ülést tartanak, és Nicola Procaccini frakció-társelnök azt mondta az EurActivnak, hogy a jövő héten már nekik is lesz csúcsjelöltjük.

 

Giorgia Meloni

 

kép: Facebook

 

 

Horvátországban folytatódik az alfahímek küzdelme

– írja a müncheni Süddeutsche Zeitung a horvát parlamenti választások nyomán előállt, korántsem egyértelmű helyzetről. Az eddig is kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ ugyan a legtöbb szavazatot kapta, az összes leadott voks 34,4 százalékát, de Andrej Plenković miniszterelnöknek nem lesz könnyű dolga, ha hivatalban akar maradni. A 151 tagú törvényhozásban ugyanis csak 61 mandátumra számíthat, öttel kevesebbre, mint az előző, 2020-as választás eredményeként. Plenkovićnak egyfelől kisebb pártokat kell megnyernie koalíciós partnernek, illetve függ a sorsa attól is, miként lép majd legfőbb riválisa, az államfői tisztséget ellátó Zoran Milanović, aki eredetileg saját szociáldemokrata pártja nevében maga is indulni akart a választáson, de az alkotmánybíróság kimondta, hogy ezt hivatalban levő köztársasági elnökként nem teheti. Milanović erre analfabétáknak és parasztoknak minősítette az alkotmánybírákat, azt állítván, hogy egy gengszterbandát alkotnak a kormánnyal. Saját ellenzéki szövetsége mellett kampányolva azzal ért el eredményeket, hogy fáradhatatlanul ostorozta a HDZt-t, amelynek legsebezhetőbb pontja a korrupciós botrányok végtelen sora. Kétségtelen tény, Plenković, aki nyolc éve van kormányon, eddig 30 miniszterétől volt kénytelen megválni, többnyire korrupciós vádak miatt.

Milanovićnak tehát van mit szóvá tennie, és teszi is, olyan populista retorikával, amivel kivívta magának a horvát Trump minősítést. A Süddeutsche Zeitung megírja róla azt is, hogy közel áll Orbán Viktorhoz és a magyar kormányfő oroszbarát álláspontjához. Ukrajna nyugati katonai támogatását mélységesen erkölcstelen dolognak nevezte egy alkalommal.

Nem a migrációs problémák érdeklik leginkább az uniós polgárokat

Végül röviden arról, hogy a londoni Guardian ismerteti az Eurobarometer átfogó európai felmérését arról, hogy másfél hónappal az EP-választások előtt mely problémákat tartja a legégetőbbnek a lakosság az egyes tagállamokban. Ebből kiderül, hogy az egészségügy, a munkapiaci helyzet, a védelem és a biztonság, valamit a fiatalok körében a klímaváltozás is megelőzi fontosságban a migrációs aggodalmakat. A tavaly erős migrációs nyomás alá került Olaszországban, miként Magyarországon, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is, a foglalkoztatás és gazdaság támogatása bizonyult a véleményalkotók körében az első számú prioritásnak.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.Címlapi kép: Flickr.com