A kilencedik művészeti ág
2/12/2023 16:52
| Szerző: Timár Ágnes
A felsőfokú képregénytudományi kutatástól a tajvani időutazó robot macskán keresztül a képregény hírszolgáltatásban végzett feladatáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben utánajártunk, ki nevezheti magát Cosplayernek, illetve hogy mennyi pénzt visz és hoz ez a hobbi.
Kasza Magdolna, képregény illusztrátorral az előző adásban beszélgettünk munkájáról. Ezzel meg is ágyaztunk aktuális témánknak, amely több adáson vonul majd keresztül. Minden, ami képregény. És ez nem csupán a műfaji különbségek összegzését jelenti, bár természetesen azzal is foglalkozunk ezekben a hetekben az egyes országok gyártotta és befogadta képregényekkel.
A 252. epizódban a téma vizsgálatát Maksa Gyulával, a Képregénytudományi Kutatóközpont vezetőjével kezdtük, aki utalva a korábbi adásban említett kiotói egyetem manga tanszékére, elmondta miért is van létjogosultsága a hazai kutatóközpontnak. Mindemellett keretet is biztosított minden olyan további interjúnak, amely meg-megszakítva a beszélgetést, kiegészíti a fő témát. Legutóbbi adásunkban például a Maksa Gyula említette con-ok kapcsán került szóba az úgynevezett cosplayerség. Egy gyakorlott versenyző mesélt arról, hogy ő maga miként lett részese a szubkultúrának. Ljudmila Cosplay elmondta, hogy először volt a konkrét anime iránti rajongása, és utána ismerte meg a conok és a cosplay világát, és azt, hogy beöltözve még inkább belekerül az egyes univerzumokba. Kiemelte, 11 évvel ezelőtt készítette az első jelmezét, de, tette hozzá, az olyan is volt. Arról mesélt, hogy miként tanult meg az elmúlt évek alatt szabni-varrni, műanyaggal, fémmel bánni, ragasztani, festeni. Nem tanfolyamokra járt, egyszerűen a YouTube videókból szerezte az ismereteit, amelyek mára olyan szintre emelkedtek, hogy nem egyszer a kosztümjei miatt nyer meg versenyeket, és persze megrendelésre is készít más cosplayereknek ruhát és különböző kiegészítőket.
Ljudmila továbbá mesélt a cosplay történelemről is, amelyet hobbiból kutat. Kiderült, hogy az 1930-as években született meg a műfaj, egy hölgy beöltözésével. Hozzátette, akkor még azért gyerekcipőben járt a találkozók, a versenyek szervezése, és mára sokat fejlődött ez a világ.
Saját tapasztalatairól a következő héten tovább mesél majd, az e heti adás folytatásában visszatértünk Maksa Gyulához, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi tanszékének tanszékvezető egyetemi docenséhez, aki többek között arról beszélt, hogy az egyes országokban hogyan, és milyen befolyás mellett jöttek létre a saját képregények. Elmondta, a magyar kiadványokra egyrészt a nyugati képregény volt hatással, másrészt hazánk történelme is beleszólt abba, hogy milyen legyen a látványvilága képregényeinknek. Például arra is kitért, miért volt egy ideig feketelistán itthon a szóbuborék, és hogyan rehabilitálódott.
2023. november 29. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes
