Étkezési szokásaink evolúciós gyökerei
19/08/2023 10:41
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A gyapjas mamut újraélesztésétől a tanult tehetetlenségig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is kiderítettük, mit jelent pontosan a politikailag értelmezhető túlsúly vagy éppen az orális konkurencia.
Eddig csak a múltat, vagy az elképzelt jövőt elénk varázsoló művekben találkozhattunk olyan már kihalt fajokkal, mint a dodó vagy éppen a tasmán tigris. A 239. epizódban nem csak arról volt szó, hogy miként pusztultak ki egyes fajok, hanem arról is, hogy talán újra az ökoszisztéma részévé válhatnak.
Egy óriás cég évek óta azon dolgozik, hogy így legyen. Már hozzáláttak a mamut és a tasmán tigris újraalkotásához, idén pedig a dodó kerülhet sorra.
A dodó madár animációja
Az előző adásban olyan középkori és koraújkori festményekről volt szó, amelyek egészen absztrakt módon ábrázoltak állatokat. Mertus Ágnes művészettörténész elmondta, hogy sokszor azért tévedtek a művészek, mert csupán kitömött változatát festhették meg egy-egy állatnak. Néhány festő azért utazott messzi tájakra, hogy az egzotikus állatokat képeiken megörökítsék. Sajnos ennél sokkal többen mentek azért, hogy a különleges élőlényeket elpusztítsák.
Vajon azért váltak táplálékká a gyanútlan állatok, mert az ember más élelmet nem talált az adott terülteken? Vagy, mert kíváncsi volt az ízükre? Forgács Attila gasztropszichológus, a Pannon Egyetem docense által elmondottak alapján mindkét lehetőség, akár egyszerre is megvalósulhatott. A szakértővel az ember táplálkozásának evolúcióját követtük végig, mégsem csak a gasztronómia volt terítéken. Mert bár a saját ételét másokkal is megosztó Homo erectus-szal kezdtünk, a magyar népléleknél kötöttünk ki.
Forgács Attila továbbá beszélt arról, hogy miért eszünk többet a szokásosnál, ha nagy társaságban vagyunk, hogy miért alakulnak ki, illetve miért véljük, hogy kialakultak étkezési zavaraink. A Homo erectusról nem tudatosan, de mégis céllal osztozkodott zsákmányán a rokonain kívül másokkal is – kezdte a gasztropszichológus. Ha a Homo erectus vajúdó párja már nem tudta ellátni a gyűjtögetéssel kapcsolatos feladatait, vagy akár ő maga végtag törést szenvedett, a társaira számíthatott. Aki nem osztozkodott, aki nem kötődött senkihez, az nem örökítette tovább a vérvonalát. Így "gondoskodott" az evolúció a szelektálásról.
A folytatásban már az eredményekről beszélt Forgács Attila, vagyis a napjainkra kialakult gasztronómiai szokásokról. A pszichológus elmondta, a svédasztal, vagy egy étellel megpakolt közös asztal előhozza az emberekből azt az ősi ösztönt, hogy orális konkurenst lásson a többiekben, akik szintén az ételre pályáznak. Ezért is eszik sokkal többet az ember, ha társaságban teszi – tette hozzá a Pannon Egyetem docense.
Zárásul még kitért bővebben a korábban említett étkezési zavarokra, illetve arra a tényre, hogy minden érintett, aki a vélt vagy valós megoldást megtalálja, úgy érezheti, van kontrollja az élete, de legalábbis annak egy szelete fölött. Forgács Attila elmondta, azért nyugtat meg minket ez az érzés, mert tudjuk, hogy semmi másra, ami a közreműködésünk nélkül zajlik a világban, nem lehetünk hatással. Ez különösen igaz a magyarokra, hangsúlyozta. Szerinte a tanult tehetetlenség állapotában vagyunk. Még ha elégedetlenkedünk is, úgy gondoljuk, nem tudunk rajta változtatni, ezért már nem is próbálkozunk.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023. augusztus 16., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes
