A kormány még nehezebbé tenné, hogy kiderüljön, mire költi a közpénzt

Az ügyről a Népszava számolt be. Ligeti Miklós az Esti gyorsban azt mondta: a kormány, illetve a parlament kormánypárti többsége rutinszerűen folyamodik ahhoz, hogy törvénymódosítással titkosítson dokumentumokat, ha civil szervezetek, oknyomozó újságírók járnak utána valaminek, ami kellemetlen következményekre vezethetne.

Azt is mondhatnák, hogy ez a munkájuk egyfajta elismerése, hogy ha az adatkérés a végén nemcsak bírósági pernyerésre, hanem az adott információ titkosítására is vezet, akkor biztosan jó nyomon voltak. Megint szegényebbek leszünk valamivel, megint kevesebbet tudunk meg az állam működéséről, ebben az esetben arról, hogy súlyos tízmilliárdnyi közpénzt miért bizonyos vállalatok kapnak, mások miért nem felelnek meg és ki ellenőrzi ezeket a feltételeket - mondta Ligeti Miklós.

Van olyan titkosító szabály is forgalomban, és azt szintén a TI által indított egyik per nyomán fogadta el a kormány, ami tényleg kategorikusan megakadályozza az adat nyilvánosságra kerülését. Ez a javaslat azt mondja, hogy ha "nemzetbiztonsági vagy külügyi érdek sérelme feltételezhető", akkor öt éven át meg kell tagadni az adat kiadását. De azt, hogy fennáll-e ilyen érdek, továbbra is lehet majd vitatni bíróságon.

Ennek hiányában a kormány két pert is elveszített a kormány a Transparencyvel szemben, de az adatokat eddig nem látták - közölte Ligeti Miklós. Közölte: magától értetődő, hogy ezeknek az adatoknak kérés nélkül is fent kellene lenniük a kormány honlapján.

A beszélgetés meghallgatható a cikk tetején található lejátszás ikonra kattintva.