"A kormánytól kell megvédeni magunkat" avagy Gun Show Amerikában – Helyszíni beszámoló Tennessee-ből
5/11/2022 15:43
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Nem a fegyver veszélyes, hanem az ember és a kormányunk – mondja Jim Tennesseeben, ahol egy Gun Show-ra mentünk, és beleszagoltunk a puskaporos levegőbe. Megcsapott minket a republikánus ideológia hamisítatlan szele, a közeg életveszélyes. Csernyánszky Judit riportja.
Épphogy kiteszem a lábam a reptérről Tennessee-ben, máris szembejönnek velem az óriásplakátok. Hirdetik, a hétvégén kétnapos fegyvervásár lesz. Gun Show. No, kapok az alkalmon, ha már ittlétemmel egybeesik, és a hétvégén felkerekedek, összeszedem magam.
S ez persze csak nekem rendkívüli esemény, mert évente 2000-nél is több fegyvervásárt tartanak Államok-szerte. S azzal biztatom magam – elvégre a vadászszezon csúcsra jár –, miért is ne gondolhatnám azt, hogy leginkább a vadászokat csalogatják a Gun Showra. Nem keveset utazunk ezért, de a megközelítés naiv, hisz Amerikában a távolságok óriásiak, nem kunszt 100 km-t menni hétköznapi, aprócseprő dolgokért sem. Vasárnap megyek, a rendezvény 3. napján talán már kevesebben lesznek.
A bejáratnál jobb és baloldalon kis zászlók jelzik, itt politikáról is szó van, hisz két hét múlva lesznek a félidős választások. Az arra járók ki is teszik a táblácskájukat, zászlójukat a kedvenc politikusuk nevével. Azt kell mondjam, a meccs egyelőre döntetlen, nem mondja meg senki, melyik színből: a kékből vagy a republikánusok piros színéből van-e több táblácska a fűbe szúrva. Szamarak és elefántok aránya kiegyensúlyozva… bravó!
A hatalmas parkoló tele van, és rögtön feltűnik, hogy pick-up-ok uralják a terepet. Tennessee republikánus állam – naná, hisz nem kell fizetni szja-t. Mást persze igen, de az tény, egy gonddal kevesebb. Az is köztudott, a közkedvelt pick-up, legyen az Ford, Toyota, GM – általában a vidéken élő republikánusok autója. A parkoló máris elárulja, milyen társaságba megyünk. (De ha már bedobtam az adózást, akkor annak, aki olcsó megélhetés után akar nézni, ajánlom azokat az államokat, ahol nincs szja: Alaska, Florida, Nevada, New Hampshire, South Dakota, Tennessee, Texas, Washington, és Wyoming. Nem mellesleg a legmagasabb adót - hát persze - a szolidaritásukról ismert demokrata államokban kell fizetni, mert azt vallják, a társadalmi egyesség és szolidaritás alapja, hogy aki többet keres, többet is áldoz a köz javára – lásd California).
Két rendőrautó látványosan beállva a bejáratnál! A pénztárnál még vasárnap is hosszú a sor, aki kártyával fizet (ritkaságszámba megy), azt külön fogadják egy kis asztalnál. Ahol azon nyomban a kezembe nyomnak egy házirendet, házszabályt két oldalon, amihez nem árt tartani magam.
Átfutom a szabályokat, rendbenlévőnek látszanak: külön írnak az adott állam kereskedési szabályairól, illetve azokról, akik nem Tennessee államban laknak, de van fegyverviselési engedélyük, és külön írnak azokról is, akiknek nincs engedélyük, és ráadásul más államból jönnek. A 18 éves korhatár persze megüti a szemem, mert alkoholt ugyebár 21 év alatt nem fogyaszthatsz az Egyesült Államokban, de fegyvert adhatsz és vehetsz is.
Belépve az óriáscsarnokba, balkézről rögtön az első kiállító a NRA, a National Rifle Assosciation, azaz a Nemzeti Fegyver Szövetség, és persze mi mást tenne, mint toboroz. Ketten-hárman töltik ki mellettem a regisztrációs ívet. És szórólapok tömkelege terítve a standon, s kíváncsivá tesz az 'Eddie Sas'-program. Azaz: Tanácsok szülőknek a biztonságos fegyverhasználatra. Innen egypár érdekes adat: a háztartások 40 százalékában tartanak fegyvert. Az 'Eddie Sas'-programmal a NRA több mint 30 millió gyereket ért el. És azt is állítják, hogy az elmúlt 20 évben 65 százalékkal csökkent a fegyver által okozott halálesetek aránya. Ami elsőre elég hihetetlennek tűnik, hisz nincs olyan nap, amikor ne történne valahol fegyveres támadás, s nyomában gyilkosság. Nem beszélve az iskolai lövöldözések drámai emelkedéséről.
Hosszú asztalsorok – legalább 10-12, és 2-3 méterenként egy-egy eladó vagy eladó család áll.
CSJ: Melyik önnél a legveszélyesebb fegyver? – kérdem az asztalsor közepén Jimtől, aki a teljes nevét elárulni nem akarja, s aki helyesel, valóban amatőr kérdést tettem fel.
J: A fegyver a használójától lehet veszélyes, nem önmagában. Nem mindegy, hogy kinek a kezében van. Érteni kell hozzá. Aki nem ért hozzá, ne vegye kézbe! – hangzik a bölcs mondás az egyébként gentleman benyomását keltő úr szájából.
S épp elsül egy fegyver, illetve kattan mellettem, próbára teszik. Nem kell összerezzenni.
CSJ: Mióta használ fegyvert? Mikor kapott először a kezébe fegyvert?
J: Számoljunk csak, most 68 vagyok. Igen, 12-13 éves lehettem, amikor először fogtam fegyvert a kezembe
CSJ: Önöknél akkor ez családi hagyomány?
J: Teljes mértékben. A szüleim is épp olyan fegyvertartók voltak, mint én. A családban mindenki ért a fegyverekhez. S jobb is, mert az emberek veszélyesek.
CSJ: Akkor nem is kell kérdeznem, hogy az alkotmány 2. kiegészítése teljesen rendben van, ami a fegyvertartáshoz való jogot mondja ki?
J: Határozottan védem és megvédem a 2. alkotmánykiegészítést – mondja ki, merthogy a republikánusok folyton attól tartanak, hogy a demokraták el fogják törölni az alkotmánynak ezt a passzusát, látva a mindennapos tragédiákat.
Politizálás helyett inkább nyersen kérdezem: de az iskolai lövöldözések és az alkalmanként több tucatnyi halálesetek nem figyelmeztetnek valamire?
J: Ez csak mentális állapot kérdése. A nyomozások mindig fényt derítenek arra, és utólag beigazolódik, hogy minden ilyen esetben mentális problémákkal küzdenek az elkövetők. És ezeket szerintem egyszerűen lehetne kezelni.
CSJ: Hogyan?
J: Ez épp olyan egyszerű, mint az autóvezetés. Kisgyereknek nem adod oda az autódat, mert az ő kezében az is gyilkos fegyver. A problémákra pedig egyáltalán nem ad végső megoldást a fegyver.
CSJ: Sokat hallunk arról, hogy meg kellene emelni a korhatárt, hogy sokkal szigorúbb mentális és egyéb ellenőrzésre lenne szükség, s még sem vezet eredményre.
J: Ó, ebben semmi új nincs. Régóta ezt mondják. a valaki ölni akar, akkor úgy is megtalálja annak a módját, még ha fegyvertartási tilalom is lenne, vagy sokkal szigorúbbak lennének a szabályok. A másik, soha nem tudhatod, ki mikor, mire készül. Tulajdonképpen nem lehet megelőzni a bajt. Mert, ha nem fegyverrel ölnek, akkor késsel. Az elkövetőt viszont fegyverrel tudod a leggyorsabban hatástalanítani. Az én hazámban nincsenek se iskolai, se utcai lövöldözések. Ha esetleg mégis ilyen nagy ritkán előfordul, akkor általában volt rendőr vagy olyan hivatásos okozza a tragédiát, aki tarthatott a szakmája okán fegyvert. Megint csak azt mondom, mentális problémák vannak a háttérben. Illetve azt, hogy legtöbb esetben a szülőt tartom felelősnek, mert neki tisztában kellene lennie gyermeke mentális állapotával. Nézze, a mi családunkban mindenki ért a fegyverhez. A lányom 41 éves, ő is gyakorlott lövő. Az igaz, én már nem vadászok. De, ahol értenek a fegyverhez, ott nem lehet probléma. Amióta létezik az alkotmány, ebből mindig politikai kérdést csinálnak.
CSJ: A mostani félidős választáson is előkerül ez a téma? Vagy az abortusz esetleg fontosabb?
J: Honalapító atyáink alkották meg a 2. alkotmánykiegészítést, hogy az emberek megvédhessék magukat a kormánytól. Nézze, akik itt vannak, jó emberek. Ez egy közösség, ahol segítünk egymásnak. Nem vagyunk mi radikálisok, nehogy azt gondolja.
Arra a kérdésemre, hány fegyvert tart otthon, nem hajlandó válaszolni. A 350 milliós országban 436 millió fegyver van – ebben nagyjából a legtöbb statisztika megegyezik. De hogy ezen kívül még hány fegyver van illegálisan magánkézben, kérdés.
Megyünk tovább. Mosolygó férfit állítok le, aki igazán régi fegyvereket is árul, sorakoznak a Remington, Beretta, Colt, Taurus, Ruger, Smith & Wesson, Kel-Tec. Ő nem áll kötélnek, miután elképed azon, hogy Magyarországon nincs szabad fegyvertartás. Annyit motyog, én nem is élnék ott. Khakiruhás, nagypocakos férfi szivarrral a szájában, hamisítatlan amerikai jelenség. Ám egy hölgyet sikerült mikrofonvégre kapni.
Nemcsak keresztény vagyok, de elkötelezett szcientológus is vagyok – mutatkozik be kérdésemre Cathy, aki szintén nem akarja elárulni a teljes nevét. Arról kérdezem, mit jelentenek számára a fegyverek, miért híve a fegyvertartásnak.
C: Több holokauszt-túlélő barátom is van, és azt mondták nekem, nagyon félnek attól, hogy a kormány elveszi tőlük a fegyverviselés alkotmányos jogát.
Saját interpretációjában adja elő a holokausztot, szerinte Németországban is az történt, hogy a kormány elvette tőlük a fegyvert, és nem tudtak mivel védekezni.
C: Jogunk van a fegyverviseléshez. Nem bízom a kormányunkban, mert marxisták és kommunisták szivárogtak be.
CSJ: Miben mutatkozik meg marxizmusuk?
C: A szabadságunkat akarják elvenni tőlünk, és sok egyéb kisebb jele is van ennek. A fegyverek betiltásán túl nem engedik meg, hogy templomba járjunk a karanténra való hivatkozással! Emlékszik, mi volt a Covid-idején, nem? Elnézést, de nekem jogom van arra, hogy azt csináljam, amit akarok, és ne a kormány mondja meg, mit lehet. Azt is megmondják, hogy be kell oltani magam. Én bizony nem oltattam be magam!
CSJ: És nem is kapta el a fertőzést?
C: Nem, hála istennek, eddig nem. Van egy venezuelai barátnőm, aki azt állítja, hogy most épp azt látja Amerikában, ami miatt elmenekült a hazájából. Amerika nagyon közel áll ahhoz, hogy egy olyan vezetője legyen, aki diktatúrát vezet be, és kontroll alatt tartja majd az embereket.
S azon már egyáltalán nem lepődöm meg ezek után, hogy ez az ember nevezetesen még véletlenül sem Trump.
Bident sértő plakátok és Trump-szlogeneket hirdető baseball sapkák szakítják meg a fegyverek monotonitását a kiállítóasztalokon. A nőkre is gondolnak a gyártók, csinos rózsaszín, kövekkel díszített markolatuk sem csábít el. És persze a tökéletes összhanghoz hozzátartozik a gyerek is, babakocsistól kezdve kis tiniig látni egypárat közülük is, hisz ez a Gun Show bizonyos körökben a legkiválóbb vasárnapi családi program.
Csernyánszky Judit riportja a Hetes Stúdió 2022. november 05-i adásában hangzott el.
