A látogatás - Szénási Sándor jegyzete
11/03/2023 15:05
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
"A delegáció elindult a nincs-mivel, tárgyalt a nincs-miről, és hazahozta a nincs-mit."
Ha a Hende-delegáció svédországi és finnországi útjának mérlegét meg akarjuk vonni, annyit állíthatunk biztosan, hogy a látogatás baráti, elvtársi, sőt a finnek esetében testvéri légkörben zajlott. A két ország politikusaival folytatott alkotó jellegű megbeszéléseken az aktuális kérdéseket áttekintve teljes egyetértésre jutottak megbonthatatlan szövetségük fejlesztésében, aminek érdekében a csepeli ipari rozsdatemetőnek még helyszínen kóválygó pár dolgozója, a finn Vaisala orvosi műszergyártó cég és a svéd Volvo gyár munkaversenyt hirdet. Brigádszinten.
Ennyi mondható el értelmesen, és részletgazdagon a négy Fidesz-politikus küldetéséről, minden más marhaság. Nem mondom, hogy nem hajaz egy valahai Brezsnyev vizit kádárkori sajtójelentésére, de ne feledjük, hogy akkori pártszöveg valóságos konfliktusokat is takarhatott, konkrétan az 1972-es évben Brezsnyev erősen ordítozott Kádárral a magyar reformok kapcsán. A Hende csapatnak nincs ilyen szerencséje, az ő vizitjükről megjelent nyilatkozatok a semmiről szólnak, és a semmit is takarják.
Az dolog ugye úgy kezdődött, hogy a svéd és finn NATO csatlakozást halogató Orbán rádiós mikrofonállványának bevallotta, hogy bár ő a ratifikáció mellett van, a frakciójában lázadás tört ki, amiért olyan országoknak kell szívességet tenniük, amelyek folyamatosan és összevissza hazudoznak a magyar, már-már az önsorsontásig túlhajtott demokratikus rendről. Eb ura fakó, lökte oda Orbánnak a tizenkét év alatt először megkurucosodó képviselőcsoport, már ha hitelt adunk a Legfőbb Vezetőnek, és nem gondoljuk, hogy az elhajlási parancsot éppen ő adta ki. Így vagy úgy, elhatároztatott, hogy küldöttség indul a mondott országok parlamenti vezetőihez, bár, hogy pontosan milyen célból, sosem derült ki. Volt, aki arra tippelt, hogy Hende a lófogatolt nyilazó egységek bevetésével fenyegeti meg azokat, akik a magyarokat nem tisztelik, mások, ezt túlzásnak tartva, pedagógiai célú vizitről beszélnek. Hende a józanságra, igazmondásra és a demokratikus minimumra akarta rávenni partnereit, különösen a finneket, akik nem ismerik az alkotmánybíróság fogalmát, az akadémiájukat miniszter felügyeli, elnyomják a kisebbségeket, és romokban kever az oktatási rendszerük. Legalábbis ezt mondta Tusványoson Orbán. Ám van kiút, tette hozzá Hende, és a kisebbségi érzésektől elhomályosuló skandináv tekinteteket a magyar politikai modell fénylő csillaga felé irányította.
Megint mások azonban nem hiszik, hogy Hende képes lett volna ilyen hosszú, és összefüggő mondatokra, inkább úgy vélik, szimpla zsarolásról volt szó: a ratifikációért cserébe a finneknek és a svédeknek el kellene intézniük a visszatartott uniós pénzek kifizetését. Hoci nesze, mondta volna Hende lakonikusan, persze tolmács segítségével.
Erre viszont az a felelet, hogy tárgyalópartnerei szerint Hende nem kötötte feltételhez a NATO-bővítés elfogadását, azt holtbiztosnak mondta, bár hozzátette: az Orbánnal dacoló fideszeseket neki még meg kell győznie, ami gigászi feladat, de hiszi, hogy sikerül.
Egyben fenntartotta, hogy a svéd és finn politikus hazudós fajta.
Vagyis ott tartunk, ahol eddig is. A delegáció elindult a nincs-mivel, tárgyalt a nincs-miről, és hazahozta a nincs-mit. A lehazugozott skandinávok nagyon kedvesen elmondták, hogy a véleményüket az Orbán rezsimről a továbbiakban is mindig el fogják mondani, de hát ezt már indulás előtt is lehetett tudni, bár elismerjük, hogy ennek ismételt kimondása is egy eredmény. Nem éppen Orbán javára, de hát nem is magából csinált hülyét Orbán ezzel az úttal, hanem Hendéből, azt meg ki bánja, láthatólag Hende se. Viszont a média ismét Orbánnal lett tele, azzal, hogy Brüsszel zsarolástól tart, hogy Budapest alázni próbálja a svédeket és a finneket, hogy az út alkalom volt egy újabb halasztásra- szóval a Legfőbb Vezető neve ismét fennforgott, és ismét abban a kontextusban, hogy lám a magyar vezető nélkül nem történhet semmi a nemzetközi politikában. Övezze félelem és rettegés.
Meg Moszkva elismerése.
Igaz, a Kijevbe készülő Orbán most azt mondta, nem is tudja, mi lesz a magyar-orosz kapcsolatokkal. A külügy is ezen tépelődik.
Nem akarok obszcén lenni, de a páva farka mintha megint lengene. Eddig erre, most meg arra. Aztán nyilván vissza, ahogy Ady is megírta már. Bár az nála még komp volt.
Szénási Sándor jegyzete a Hetes Stúdió 2023. március 11-ei adásában hangzott el.