„Klubrádió
Hetes Stúdió

A lengyel kormány nem tudja, meddig mehet el és falakba ütközött

31/10/2021 09:32

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Bekeményített az Európai Bíróság Lengyelországgal szemben és napi 1 millió eurós büntetést szabott ki rá, mivel nem teljesítette a bírói "fegyelmi kamara" megszüntetését előíró határozatot. Interjú két olyan lengyel jogtudóssal, akik már nem a hazájukban dolgoznak, és akik szerint már nincs helye a kompromisszumnak.

2021. október 30. Hetes Stúdió / részlet, 21.10.09. Interjú Michał Krajewskivel és Barbara Grabowska-Morozzal
09:59
00:00

A kormányfő indítványa alapján az alkotmánybíróság megállapította, hogy az Európai Unió számos rendelkezése a lengyel alkotmányba ütközik, illetve hogy a lengyel alkotmánynak primátusa van az uniós joggal szemben. Azonban meg kell mondjam magának, hogy ennek érdekében semmilyen változást nem hajtottak végre a lengyel jogrendben – magyarázta az igencsak kacifántos lengyel jogi helyzetet a lengyel Michał Krajewski, a koppenhágai egyetem posztdoktori kutatója, a jogtudományok előadója. Tulajdonképpen csak magyarázni próbálja a lengyel alkotmánybíróság azt, milyen uniós jogszabályokkal nem lehet egyetérteni, de leszögezném, mindezek politikai kinyilatkoztatások az alkotmánybírák részéről. Ők azt mondják, hogy számos jogszabály Lengyelország szuverenitását sérti, miközben az Európai Bíróságnak nem született ilyen tartalmú ítélete. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a lengyel alkotmánybíróság szándékosan félreértelmezi az Európai Bíróság állásfoglalásait.

Tulajdonképpen ezek az ügyek 2015-ben kezdődtek, amikor az Európai Bíróság megkérdőjelezte a bírák kinevezési és ítélkezési gyakorlatát. Hasonló kifogások merültek fel a magyar igazságszolgáltatással szemben is.

Önöknél ugyebár még létrehoztak egy új intézményt is a bíróságok felügyeletét bízva rá. S ezekkel csupán az a baj, amit az Európai Bíróság is megállapított, hogy átlépik azt a vörös vonalat, ami a rendszert törékennyé teszi. S ezzel az európai jogrendszerbe vetett bizalom is kezd megrendülni. Merthogy nem lehet jó az a rendszer, ahol az igazságügyi minisztérium és feje gyakorolja a bíróságok feletti felügyeletet. Márpedig ma ez a helyzet.

A jelek szerint azonban az Európai Bíróság vesztes ebben a játszmában.

Igen, mert továbbra is a bírói tanács nevezi ki a lengyel bírákat, ami politikai utasításra történik. Miközben az Európai Bíróság konkrétan meghatározta, milyen kritériumok alapján lehet függetlennek tekinteni egy-egy bíró kinevezését és függetlennek minősíteni ítélkezési gyakorlatát. Hogy minden lengyel, de uniós állampolgár is azt érezze, a bírák függetlenek a politikától. Ezt támadta meg a lengyel alkotmánybíróság. Meg kell azonban jegyezzem, hogy ennek részletes indoklását még nem is hozta nyilvánosságra az alkotmánybíróság, csak operatív mellékletet és egy sajtóközleményt adott ki.

S ebből lett ilyen nagy botrány?

Nálunk ez a bevett alkotmánybírósági gyakorlat. Hónapokkal később adják csak meg a részletes indoklást. Ugyanakkor a sajtóközlemény önmagában ellentmondásos. Mert a lengyel parlamentben - a magyarral ellentétben - nincs meg az alkotmányozó többség, mégis elfogadhatónak tartja az alkotmánybíróság azt, hogy a törvényhozás döntsön számos alkotmányügyi kérdésben.

A lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogosítványa arra, hogy az Európa Bíróság döntését felülbírálja – ezt fontos leszögeznünk. Még akkor sem, ha ezt a lengyel kormányfő kéri számon rajta.

Ön is egyetért akkor az Európai Parlament reagálásával, hogy szankciókat helyez kilátásba?

Igen, mert kaotikussá vált az uniós jogrend a lengyelek és magyarok miatt is, ami megingatja a bizalmat az európai bírákban, holott nekik együtt kellene működniük uniós törvényi keretek között. A magyar és a lengyel bírák illetve bármelyik másik tagállam által hozott döntések – legyen az büntetőjog, polgári jog, de bármely egyéb jogi kérdés, – más országokban is hatályosak, azaz végrehajtandók. Az Európai Bíróság azonban elvesztette – jelen esetben a lengyel és a magyar bírák iránti bizalmát, amiből az következik, hogy a jövőben esetleg nem fogja végrehajtani az ő ítéleteiket.

Noha itt még nem tartunk, de például amszterdami bírák feltették nem egyszer a kérdést, tartsák magukat a lengyel hatóságok által kiadott letartóztatási vagy körözési parancshoz? Az Európai Bíróság egyelőre azt mondja, igen, de érzésem szerint ez hamarosan meg fog változni.  Az október 7-i lengyel döntést azonban még tanulmányozza az Európai Bizottság, mert az ebből következő esetleges Polexit, a lengyel kilépés kockázatos mindenki számára.

2015 óta azonban csak romlik a lengyel és a magyar helyzet megítélése. Mikor és hogyan lesz vége ennek a harcnak ön szerint?

Jó kérdés, hisz látjuk, nagyon lassan haladnak az ügyek. Viszont az, hogy napi 10 millió eurós büntetést szabott ki az Európai Bíróság a lengyel kormányra, mert nem szüntette be a kifogásolt, a lengyel legfelsőbb bírósághoz tartozó úgynevezett fegyelmi kamara működését.

A kormányszóvivőjük azzal reagált, hogy ezt zsarolásnak tartja. Vajon ki fogja perkálni ezt a szép kis napi summát?

Egyelőre nem világos, hogy ki kell-e közvetlenül fizetni a büntetést vagy a kötelezettségszegési eljárás miatt a támogatásokból vonják le ezt az összeget.

Hogyan élik meg mindezt a lengyelek?

Épp Krakkóba utaztam egykét nappal a lengyel alkotmánybíróság ominózus döntése után, amikor minden nagyvárosban tüntetést hirdettek meg. Én is ott voltam, elénekeltük az Örömódát, az Unió himnuszát. Dühösek az emberek, hisz a lakosság 80 százaléka uniópárti, nem beszélve arról, hogy a lengyel alkotmány 9. paragrafusa kimondja, hogy a nemzetközi törvények betartását kötelező érvényűnek tartja magára nézve a kormány. Az emberek most abban bíznak, hogy megvédik őket az uniós törvények.

 
Lengyel parlament
Pixabay
 

Mennyire van veszélyben illetve mennyire független a lengyel bírói kar? – kérdem Barbara Grabowska-Moroztól, aki jelenleg a CEU Demokrácia Intézetének kutató munkatársa, korábban a varsói Emberi Jogok Helsinki Alapítványának dolgozott.

Nehéz kérdés. Egyelőre függ attól, hogy melyik bíróságról van szó és természetesen függ a bíró személyétől is. Az alkotmánybíróságban is súlyos problémák vannak, mert 2018 után egypár tagját egy olyan bírói tanács nevezte ki, amelyiknél nem garantálható a függetlenség. Az egész bírói kar rázós úton jár most.

Ön is politikai állásfoglalást lát az alkotmánybírósági döntésben, amelyben kimondja a taláros testület, hogy a lengyel jog elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben?

Igen, mert jogi magyarázattal még nem szolgáltak, legalábbis olyannal, amit törvényi szempontok szerint lehetne értelmezni. Az ennek kapcsán eddig kiadott sajtóközlemény egyértelműen Mateusz Morawiecki kormányfő szavait visszahangozza. És az is nyilvánvaló, hogy akkor ennek elsősorban politikai következményei lesznek. Az Európai Parlament iszonyúan nagy nyomás alá helyezte az európai Bizottságot, akinek a legjobb eszközt adtak a kezébe, amivel megkövetelheti a jogállami feltételek betartását. S miután Lengyelországgal, mint ahogy Magyarországgal sem tud mit kezdeni az Európai Tanács, lévén, hogy egymás kisegítve megvétóznák a 7-es cikkely alkalmazását, a Bizottság pénzbeli büntetést fog alkalmazni.

Igen, de az egész kezd egy chicken game-hez hasonlítani, amikor az a kérdés, hogy az egymással szembejövő autók közül melyik húzza félre a kormányt a legutolsó pillanatban. Lengyelország tudatta, nem akar kilépni az Unióból, noha ez az alkotmánybírósági döntés ennek tökéletes előkészítője. Másodsorban Brüsszel sem akarja elveszteni az egyik legnagyobb tagországát. Lehet, hogy kiegyezés lesz a vége ennek a háborúnak?

A kiegyezés és a párbeszéd szerintem a dolgok mostani állása szerint a legrosszabb, amit el lehet képzelni. Az egész történet olyan szakaszba jutott, amikor már nincs mit megbeszélni, és persze engedni sem. Sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak. Hiszen nem akarjuk feltenni azt a kérdést, hogy az Európai Unió alaptörvénye képezheti-e vita tárgyát.  Nem akarjuk vitatni, hogy lehet-e még egy icipicit engedni az uniós jogrendből, mert akkor az annak a halálát is jelentené. Hisz a lengyel kormány következetesen ragaszkodni fog a szuverenitásához, s a vita csak az EU-szkeptikusok táborát fogja gyarapítani. Ez történik Önöknél is. Szerintem nincs helye több tárgyalásnak. Németországgal is előfordult ez tavaly, amikor a luxemburgi Európai Unió Bírósága kimondta, hogy nem bocsáthat ki önállóan gazdaságélénkítő kötvénycsomagot Berlin. Még Angela Merkel is tiltakozott. De hiába, elindították Németország ellen is a kötelezettségszegési eljárást.

Hallani, hogy Magyarország is, pontosabban az alkotmánybíróság is a lengyelhez hasonló álláspontot készül kialakítani. No, akkor lesz igazán bajban Brüsszel!  Vagy Magyarország?!

Őszintén, egyáltalán nem lennék meglepve, ha ez megtörténne. Kérdés, mi értelme van, ha az Európai Bíróság egyszer már kimondta, hogy nem élve elsőbbséget az adott ország jogrendszere bizonyos területeken az uniós joggal szemben. Ugyanezt a csatát kell megvívni majd az Európai Bizottsággal is. Habár nem kizárt, hogy az én látóköröm szűk, mert én csak jogi szempontból tudom értelmezni ezeket a kérdéseket. Márpedig jogi kiskapu itt nincs. Bezárult a kör.

Tehát egyik fél számára sincs más és kedvező megoldás sem?

De, abban az esetben, ha a politikusok ezt a kérdést belpolitikai hatásvadászat céljából és belpolitikai fogyasztásra szánták. Morawiecki esetében szerintem egyedül ez volt a cél. Most pedig magyarázkodhat. Nem számított arra, hogy ennek ilyen súlyos nemzetközi következményei lesznek, hogy még a Polexit kérdése is felvetődik. Az biztos, hogy a jogállam megsértését kimondó ítélet felé egy óriási lépést tett.

De itt van egy kis ellentmondás, hogy a lengyelek többsége uniópárti!

Igen, de szavazatokat tud szerezni a Jog és Igazságosság pártja, Kaczynski pártja a szélsőjobbos tömörülésektől. Neki már megérte. Az országnak azonban nem, mert ez egy olyan pókerjátszma, amelyben sok pénz forog kockán. S ebből ő győztesen szerintem nem tud kikerülni.

Viszont megerősíti az ellenzéket, mert Donald Tusknak máris adott egy platformot, és sikerült is neki nagy tömegeket mozgósítania.

Ahogy látom, nem elég nagyot. Több tiltakozóra számítottunk. Szerintem nagyobbat szólt most az Európai Bíróság napi egy millió eurós büntetése. Nagyobb most a külső, mint a belső nyomás a kormányra.

Az interjúkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Hetes Stúdió
2021.10.30., szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit