A mamahotel fogságában

Három évtized családszociológiai változásait vizsgálta munkatársaival Dávid Beáta társadalomkutató. Összevetették 1989-ben gyermeket vállaló fiatal nők helyzetét lánygyermekeikével, és ennek a 116 családnak az alapos kutatásából igyekeztek levonni következtetéseket a mai aggasztó demográfiai helyzetről.

Legtöbbször a biztonság és a kiszámíthatóság hiánya hangzik el a gyerekvállalás elleni érvként, noha életünk nem kevésbé biztonságos, mint közvetlenül a rendszerváltás előtt - ez a vizsgálat szerint nem nagyon változott. Akkor sem volt könnyű lakáshoz jutni, de valahogy mégis jobban talpra tudtak állni a fiatalok.

A kutatás szerint máshová helyeződtek a hangsúlyok, fontosabbá vált az életünkben a munka és a tanulás - a családi élet rovására, többek közt ezért is indul el saját útjára nehezebben ma egy fiatal, ami a gyerekvállalásra is kihatással van.

A '89 előtti világ szürkébb volt és nehezebbnek tűnt abból kitörni, ami segíthette azt, hogy nem az önmegvalósításra, utazásra, munkalehetőségekre, hanem sokkal inkább a családra koncentráltak - a biológiai óra azonban nem nagyon változott azóta sem. Ma már magasabbak az igények és megváltozott a szülő-gyerek kapcsolat is, bizonyos tekintetben ma sokkal erősebb, mint régen. A most felnőttkorba lépő gyerekekre inkább tekintenek úgy a szülők, mint egy barátra vagy bizalmasra, ami erősen megnehezíti a leválást.

Az interjút a fenti lejátszás gombra kattintva hallgathatja meg.