A "médiabébiszitter" bevetése gyors út a függőséghez

Amikor mobilfüggőségről vagy közösségi média-függésről beszélünk mindenkinek elsősorban a z generáció, a tinik és a fiatal huszonévesek jutnak eszébe. Érthető, hogy kezdetben a témát kutatók figyelme is rájuk összpontosult, ők azok, akik szinte már okoseszközökkel a kezükben születtek. Az utóbbi idők felméréseiből viszont az látszik, hogy a jelenség egyre inkább kiterjed minden generációra – mondta Guld Ádám, médiakutató a függőségekkel foglalkozó reggeli rovatunkban.

Általában véve függőségről akkor beszélünk, ha valamilyen cselekvés vagy viselkedés a hétköznapjainkban valamilyen diszfunkciót okoz, például leépülhetnek a társas kapcsolatai, problémái lehetnek a családi életében vagy nehézségekbe ütközhet a munkája elvégzésében. Ez akár a mobilfüggés esetében is bekövetkezhet – mondta Guld.

A kütyüknek számos pozitív és negatív hatása van az életünkre, amikkel – és főleg utóbbiakkal – sokszor nem vagyunk tisztában, nem vagyunk annyira tudatosak ezen a téren. Azt, hogy a drogokhoz hasonlóan lehet függni a telefonunk nyomkodásától vagy a közösségi médiától jól mutatja, hogy az idegrendszerünket is érintheti. Megfoghatóvá teszi ezt például a sokak által tapasztalt "fantomrezgés" jelensége: tudjuk, hogy le van halkítva a mobilunk a zsebünkben, mégis úgy érezzük, hogy rezeg, ezért előkapjuk és ránézünk. Ez azért alakul ki, mert örömöt okoz ha felhívnak vagy kapunk egy üzenetet, a rezgés pozitív impulzussal jár, így az idegrendszerünk akkor is előállítja ezt, amikor épp nem keres senki – magyarázta a kutató. A közösségi média esetében is elsősorban az hajtja a függőség kialakulását, hogy örömforrást jelent, ha üzennek nekünk, lájkot kapunk vagy tudjuk, olyan tartalomra fogunk kattintani, ami érdekel. Egyre többször akarjuk átélni ezt a pozitív élményt és nemcsak szellemileg igényeljük, hanem a szervezetünk is "vágyik rá" – mondta Guld.

Abban is hasonlít a drogfüggéshez, hogy a hirtelen eszközmegvonás éppen úgy nem hatékony, mint ha egy szerhasználótól egyik napról a másikra vennénk el mindent, akár agresszívabbá is tehet. Mindenképpen fokozatosságra van szükség – hangsúlyozta a kutató.

Nincs egyetértés a szakmában arról, hogy hány éves kortól adjunk a gyerek kezébe okoseszközöket. A liberálisabb felfogás szerint 5-6 éves kortól fokozatosan be lehet vezetni, a konzervatívabb elgondolás szerint 12 éves kor előtt ne használjon ilyeneket a gyerek. Utóbbi manapság szinte megvalósíthatatlan, ha a családon belül valahogy be is tartják, közösségben úgyis találkozik vele – mondta Guld.

A legfiatalabbakat – a 2010 után született alfa generációt – vizsgáló felmérések sajnos azt mutatják, hogy már 3-4 évesen is kialakulhat mobil- vagy egyéb kütyüfüggőség, ha a szülők nem kontrollálják a használatot. Probléma az is, hogy sokan "média-bébiszitterként" alkalmazzák az okoseszközöket, amikor épp nem tudnak megfelelően odafigyelni a gyerekre. Ez elég gyors út a függőséghez, hiszen az online médiatartalmak ingergazdagságához képest minden szürkének, lassúnak és unalmasnak tűnik – hívta fel a figyelmet a szakember.

Gyerekeknél és kamaszoknál leginkább a családban tűnhet fel, ha már problémás az eszközhasználat. Lehet, hogy ritkán jön ki a szobájából, elmarad a sportolás, romlanak a tanulmányi eredmények. A hirtelen eszközmegvonás nem segít, érdemes lehet viszont tanácsot kérni médiatudatossággal foglalkozó civil szervezetektől – javasolta Guld.

Felnőttként, ha valakinek reggel az első dolga, hogy a telefonja után nyúl, nem tud egy 25 perces sorozatot végignézni, vagy a barátaival úgy beszélgetni, hogy közben ne nyomkodja, akkor érdemes elgondolkodni, hogy függő-e. Nehezíti a problémát, hogy rengetegen munkaeszközként is használják a telefonjukat, ráadásul a munkáltatók is egyre inkább elvárják, hogy mindig legyenek elérhetőek és azonnal válaszoljanak minden üzenetre – mondta a médiakutató.

Segíthet az átmeneti "digitális detox", valamilyen önkorlátozás, akár az is, ha azt mondja valaki, hogy legalább a társas helyzetekben megpróbál "leszakadni" a telefonról. A nulladik lépés a problémabelátás, és jellemzően sokan nem jutnak el ideág. Ugyanakkor ebben jöhet változás, a Z generációban már megfigyelhető egy olyan trend is, hogy sokan visszatérnek a "butatelefonokhoz" – mesélte Guld.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli rovat/interjú Guld Ádámmal
2023.08.03., csütörtök, 8:10
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János