A Meloni-féle konzervatívok a legatlantistábbak az EP-ben, nem valószínű, hogy tárt karokkal várnák a Fideszt
17/07/2023 16:38
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Deutsch Tamás a múlt héten arról beszélt, vélhetőleg az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládban talál majd otthonra a Néppárttal korábban szakító Fidesz. Az ECR ugyanakkor a legatlantistább frakció, ami jelentős feszültségforrás lehet, ráadásul valószínűbb, hogy a Néppárthoz közelednek majd, mint, hogy azokhoz a szélsőséges erőkhöz, amiktől a Fidesz ideológiailag nem különbözik – mondta Techet Péter, a Freiburgi Egyetem tudományos főmunkatársa a Reggeli gyorsban.
Jövőre európai parlamenti választások lesznek, kérdés, hogy a Néppártból (EPP) nem teljesen önként kilépő Fidesz talál-e magának új pártcsaládot. Deutsch Tamás, a párt EP-képviselője a múlt héten a kormánypárti Mandinernek adott interjújában arról beszélt, a Néppártba soha nem fognak visszatérni, "vélhetőleg az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakció lesz" a közösségük – számolt be a Népszava.
A Fidesz és a Néppárt konfliktusa hosszú ideig húzódott, végül miután az EPP arra készült, hogy a párttagság mellett a fideszes képviselők frakciótagságát is felfüggessze, 2021 tavaszán a Fidesz inkább kilépett a pártcsaládból. Azóta időről-időre szóba kerül, kihez csatlakozhat ezután a magyar kormánypárt.
Két, a Néppárttól jobbra lévő pártcsaládnak van frakciója az Európai Parlamentben, a mérsékelt szélsőjobboldalinak tekinthető Konzervatívok és Reformereké (ECR), illetve a "hardcore" szélsőséges Identitás és Demokráciáé – emlékeztetett Techet Péter, a Freiburgi Egyetem tudományos főmunkatársa a Reggeli gyorsban a felmerülő lehetőségekre.
Utóbbi részéről egyébként rendszeresen jelzik, hogy tárt karokkal várnák Orbán Viktor pártját – mondta Techet. Ide tartozik például a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés, a Salvini-féle Északi Liga vagy a német AfD is. Ideológiailag nincs különbség a Fidesz és köztük vagyis valójában ide tartoznának, ugyanakkor reálpolitikai szempontokból nem valószínű, hogy a Fidesz feléjük közeledjen, a tagok ugyanis jellemzően nincsenek kormányon – magyarázta Techet. Azzal is tisztában vannak a magyar kormánypártban, hogy az ország ki van szolgáltatva a német gazdaságnak, márpedig a német gazdasági szereplők felé nagyon rossz jel lenne, ha nyíltan az AfD-vel kokettálna a Fidesz – mondta a Freiburgi Egyetem kutatója.
Az ECR-ben pedig ott van a Fidesz korábbi nagy szövetségese a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), Petr Fiala cseh miniszterelnök pártja és a formációban egyre központibb szerepet betöltő Georgia Meloni, olasz miniszterelnök is is, aki az utóbbi időben eltávolodott Orbán Viktortól. Miközben a migráció kérdésében vagy a hagyományos családmodell támogatásában közel állnak a magyar kormánypárthoz, erősen oroszellenes és talán minden EP-frakció közül a legatlantistább hozzáállás jellemzi a konzervatívokat, ami komoly feszültségpont lehet a magyar kormányfővel szemben – hívta fel a figyelmet Techet.
Egyelőre sem Kaczynszki (PiS), sem Meloni nem hívta meg a Fideszt. Az olasz miniszterelnök mozgásából nem úgy tűnik, hogy egy nagy szélsőjobboldali dzsembori összehozásán ügyködik, inkább az látszik, hogy a konzervatív pártcsaládot a Néppárthoz közelítené, erre pedig az EPP részéről is van nyitottság. Manfred Weber, a Néppárt elnöke is arról beszélt korábban, hogy Melonira, épp erős atlantizmusa miatt szövetségesként kell tekinteni. Az ECR és az EPP közeledéséből létrejöhet egy migrációellenes, a családpolitikában keményen konzervatív, ugyanakkor erősen atlantista jobboldal – mondta a Freiburgi Egyetem kutatója. Erősen kérdéses tehát, hogy ebben lenne-e helye a Fidesznek. Amíg ugyanis az orosz-ukrán háború tart, az atlantizmus kérdését nem lehet megkerülni, ez a konfliktus kihozott egy olyan törésvonalat az európai jobboldalon belül, ami eddig nem volt előtérben – magyarázta Techet.
Bár Orbán a 2019-es EP-választásokon jobboldali áttörést várt és arra számíthatott, hogy ez a szélsőjobboldal és a Néppárt közeledését hozza majd el az ő vezetésével, ez elmaradt. Az Európai Parlamentet ma is a centrumból határozzák meg, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok együttműködése a döntő. Míg ebbe balról a zöldeket, jobbról a konzervatívokat kezdték el bevonni, a szélsőségek viszont mindkét oldalon kimaradnak – véli a kutató.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek vezetője, CPAC 2022 (fotó: Vox España / Flickr.com)
2023. július 17., hétfő 07:33
Riporter: Szénási Sándor
