A munkahelyeken nem csökkent a teljesítmény a négynapos munkahét bevezetésével
13/06/2022 16:11
| Szerző: Klubrádió
"Nagyok azok a munkából fakadó plusz költségek, amit a közösség, az egészségügyi ellátás visel. Ha a politikai döntéshozók racionálisak, akkor előbb-utóbb eljutnak oda, hogy végiggondolják, hogy hogyan lehet ezt csökkenteni" – mondta Büttl Ferenc közgazdász, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója a Reggeli gyorsban.
"Izlandon – a közszférában dolgozó – 2500 emberen végzett kísérletben azt tapasztalták, hogy a munkahelyeken nem csökkent a teljesítmény, nagyjából ugyanannyit tudtak teljesíteni négy nap alatt, mint korábban öt alatt, ráadásul a munkatársak kevésbé stresszes munkahelyi légkörről számoltak be, és az egészségi állapotuknak is jót tett" – hozta fel a közgazdász pozitív példaként a csökkentett munkanapok mellett a skandináv országot. Megemlítette még Belgium esetét is, ahol pár hónappal ezelőtt a belga törvényhozás lehetővé tette a heti munkaidő keretnek (náluk ez 38 óra) a négy nap alatt való ledolgozását.
"Komoly előrelépések vannak ezen a területen, és az egyik, amit várnak tőle, hogy nem fognak kevesebbet dolgozni az emberek; másrészt olyan pozitív társadalmi szintű hatásokat feltételeznek, mint az egészségi állapot javulása; ráadásul pozitív hozadékként még a klímaváltozás elleni küzdelemre is hatással lehet. Emellett azt nagyon fontos kiemelni, mindezt változatlan bér mellett. Az a nagy durranás, hogy négy napot kell csak dolgozni a normál, ötnapos munkabérért" – hangsúlyozta Büttl Ferenc.
Fotó: PixabayA közgazdász hozzátette azt is, hogy természetesen nem lehet minden szakmában alkalmazni ebben a formában a modellt (tűzoltók, orvosok, pedagógusok, automata összeszerelő üzemek stb.), de a modern gazdaságoknak 60-70 százalékánál ez egy működőképes alternatíva lehet. A többi esetben akkor lehet átállni a heti négynapos munkarendre, ha a tulajdonosok hajlandóak lemondani a profitjuk egy részéről.
Büttl kifejtette, hogy a "mozgalom" elterjedéséhez nagy részben hozzájárult a pandémia is, mert azt látták a cégek, hogy a home office-ban a kollégák nemhogy kevesebbet dolgoztak, hanem adott esetben még termelékenyebbek is voltak. Ennek kapcsán kiderült, hogy nem feltétlenül szükséges a szigorú kontroll és egyébként meg sok üresjárat van, ami a céges működés velejárója. Ezt az informatikai rendszer fejlesztésével ki lehetett küszöbölni.
"Azt is látni kell, hogy nagyok azok a munkából fakadó plusz költségek, amit a közösség, az egészségügyi ellátás visel. Ha a politikai döntéshozók racionálisak, akkor előbb-utóbb eljutnak oda, hogy végiggondolják, hogy hogyan lehet ezt csökkenteni" – mondta Büttl Ferenc közgazdász, a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
(Egy korábbi Reggeli gyors adásban a négynapos munkahét hazai bevezetése kapcsán Székely Tamás, a VDSZ szakszervezet elnöke azt mondta, hogy ha Magyarországon is bevezetnék ezt a modellt, a pszichoszomatikus hatásokat figyelembe véve az pozitív lenne a munkavállalóknak.)
2022. június 13., hétfő 08:47
Műsorvezető: Szénási Sándor
