A nyugdíjas orvosok viszik a vállukon a háziorvosi rendszert

A háziorvosnak elvették a szakmai presztízsét

"Ez egy kelendő szakma, és a magyar háziorvosi szakvizsgát egy német vagy egy svéd-angol szakorvosi nyelvvizsgával azonnal elfogadják. Itthon viszont nincs szakmai kompetenciája arra, hogy ténylegesen a gondjaira bízott betegeket tudja kezelni, gyógyítani, szűrni, vizsgálni, és ez most már a fiataloknál egy nagyon fontos dolog" - fogalmazta meg a kiépített egészségügyi alapellátás egyik nagy sérülését.

"Ez az egész háziorvosi rendszer recseg-ropog, és ami miatt még működik, az az öregebb orvosoknak a kitartásán és a lelkesedésén múlik. Kötcsén elhangzott egy olyan mondat, hogy zseni a mi országunk, merthogy nyolcezerrel több orvos van, mint ezelőtt tíz éve, húsz éve. És akkor az ember megnézi a KSH statisztikát, akkor látja, hogy fiatal orvosból van tényleg valamennyi, mert ha szakorvosi képzésre jelentkezik, akkor gyakorlatilag a röghöz kötést aláírja, majd esés van a Gauss-görbén a 35 és 50 év közötti orvosoknál, tehát akiktől meg lehetne tanulni a szakmát a fiataloknak ténylegesen, hogy itt kösd le ezt az eret, na azok elmentek külföldre. És nyugdíjasok viszik a vállukon a háziorvosi rendszert is, és hogyha piszkálják őket, akkor ki fognak szállni. A városi rendelőintézeteket tessék végignézni, hogy milyen pecsétszámmal dolgoznak a kollégák, 30-as, 40-es pecsétszámmal, ez azt jelenti, hogy 65 és 85 év közöttiek a háziorvosok."

Komáromi Zoltán hozzátette, úgy vették el a szakmai presztízsüket: "Hogy háziorvosként egy pajzsmirigy beteget nem tudok kivizsgálni, mert nem vagyok jogosult fölírni bizonyos vizsgálatokat, és bizonyos gyógyszereket, egy csontritkulásos beteget nem kezelhetek azután sem, hogy a diagnózis létrejött. Egy cukorbeteget nem tudok kezelni, mert nem vagyok jogosult arra, hogy egy korszerű cukorbeteg készítményt írjak, holott akár le is vizsgázhatnék, mert van ilyen licencvizsga, de az se jogosít fel arra, hogy én önállóan kezeljem a cukorbetegeimet. Ez nyugaton mind megvalósult.

Egyrészt látjuk, hogy a rendszer az állami egészségügy szivattyúzza ki a pénzt, tehát mind kevesebbet költenek rá. Másrészt, hogyha ezentúl nincs minden faluban orvosi ellátás, ahol eddig volt, megy a morgás, bizonyos szempontból joggal, hogy hát nálunk eddig volt háziorvos és egy ápoló, az még mindig jobb, mint három faluval arrébb, ahol most már három háziorvos van, de akkor át kell mennem minden buta receptért. Pedig a nővér is képes lenne az orvost helyettesíteni. De azt nem tudta elérni a háziorvosi szakma körülbelül tíz éve, amióta informatikailag az EESZT mögötte van, hogy a nővérek a saját jogukon bemehessenek, följelentkezhessenek az EESZT-rendszerbe, és megnézhessék, hogy az adott betegnek tényleg elfogyott-e a gyógyszere."

Kórház: Nincs érdekeltség az egészségügyi rendszerben

Mint a Klubrádió is megírta, nagyon felkészületlenül érte a kórházakat a hőség nyáron, leálltak a műtétek, vagy a hőségben főttek a betegek egy kórteremben. "Nincs érdekeltsége sem a kórházi menedzsmentnek, sem a megyei kórház menedzsmentjének, hogy jól menjenek a dolgok. Holott ugyanannyiba kerül két hónap múlva megcsinálni például a leszakadt plafont, mintha azonnal hozzálátnának - mondta erről. - Nincs meg a gondosság, érdekeltség az egészségügyi rendszerben" - mondta. Szerinte nem fordult volna elő mindez, ha a Fidesz nem vette volna el a kórházakat az önkormányzatok kezéből. Egy hónapja azonnali költségvetési átcsoportosítást javasolt a kórházakban a hőség miatt kialakult egészségügyi vészhelyzetre.

Ügyelet: Rosszul van előkészítve, mert rossz számokból indulnak ki 

Nem fogadja el a Magyar Orvosi Kamara azt a jogszabály-tervezetet, amely úgy alakítaná át az orvosi ügyeleti rendszert, hogy jelentősen növelné közben az ügyeletre beosztott orvosok terhelését. Mint írtuk, október 1-től indulna az új ügyeleti rendszer Budapesten, eszerint a háziorvosok hétköznap délután 4 és este 10 óra között vennének részt az ügyeletben.

"Szégyen, hogy 50 percet kell várni mentőautóra, és erre a rendszerre mindenféle személyzeti fejlesztés nélkül most ráengedik október elsejétől a budapesti orvosi ügyeletet úgy, hogy a budapesti és a szakmához értő orvosi kamara és a budapesti háziorvosok berzenkednek ellene, mert rosszul van előkészítve, mert rossz számokból indulnak ki - mondta. - Egy példa. Azt állítja a mentőszolgálat főigazgatója, hogy budapesti háziorvosoknak a 80 százaléka az délután négy órakor befejezi a munkát. Mi meg megnéztük a statisztikát, 80 százalék az este 7 és 8 között fejezi be a munkát, mert Budapesten van 8-tól 12-ig, és délután 3-tól 7-ig vagy 4-től 8-ig rendelés."

A budapesti háziorvosok azt javasolták, hogy legyen egy olyan háttérügyelet, ami reggel 8-tól 2-ig és 2-től 8-ig tartja a frontot, és 8-tól legyen ügyelet tulajdonképpen, mert elég akkortól, és ebben még szívesen is részt vennének. Most valakit csak úgy lehet beosztani ilyen 16-tól 22 órás ügyeletbe, hogy ő egyrészt aznap nem délutános, másrészt a következő nap délutános.

"Ez is egyébként egy zseniális történet - tette hozzá -, hogy megkínálják az orvosi kamarát egy olyan törvényjavaslattal, amit idén nem akarnak beterjeszteni, de megtesztelik, hogy mit mondanak rá az orvosok, és amikor háborognak, akkor a miniszter kiáll a kamerák elé, és azt mondja, hogy álhíreket terjeszt az orvosi kamara, holott csak a minisztériumi papírt olvasta föl."