Kockakő – Józsa Márta jegyzete
A kormánypárt tapasztalati tudatában van annak, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára. Nem mondhatja senki, hogy az ellenzék dehumanizálása nem jelent felhívást a keringőre. És a kockakövet nem csak az utca, a nemzetközi jogrendszer szereplői felé is elhajítja.
A néma kutya ugatása - Neuman Gábor jegyzete
Áprilisi tréfa áldozata lett Neuman Gábor: "felhívták a szomszédok", hogy zavarja őket a kutyája ugatása, pedig az említett eb néma, mármint csak szökőévente ugat. Erre ő elképzelte, mi lenne, ha – hasonlóan viccből – Donald Trump hívná fel Budapesten az Orbán-Netanjahu párost, miket mondana nekik.
Drog- és tüntetőmentes ország – Selmeci János jegyzete
Nehéz dolog a drog elleni harc, még ha csak egy elképzelt esetben is, amikor tüntetők foglalják el az Erzsébet hidat.
A problémamegoldás bajnokai – Herskovits Eszter jegyzete
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Vészhelyzet, vagy amit akartok – Szénási Sándor jegyzete
"Szuverenisták" és "hígmagyarok" párbeszéde a rendeleti kormányzásról.
Sulyok Tamás a szívére vette - Kárpáti Iván jegyzete
Ha egy publicista kellemetlen szagú, légnemű anyagnak minősíti az államfőt, az nem az a kategória, mint amikor az államhatalom minden eszközét magának tudó politikus gerjeszt gyűlöletet emberek csoportjaival szemben.
Orbán = Le Pen - Dési János jegyzete
Marine Le Pen = közbűntényes sikkasztó. Vagyis ha Orbán = Marine Le Pen és Marine Le Pen = köztörvényes bűnözővel, akkor az annyi, mint Orbán = köztörvényes bűnöző.
Zoológiai minimum – Józsa Márta jegyzete
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.
A rendszer részei, és egy még tovább osztott ország – Selmeci János jegyzete a "vitáról"
31/05/2024 18:04
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
Az történt, ami az Orbán-rendszerben általában szokott; ellenzéki politikusok beszéltek, és eljátszották a szerepüket.
Továbbra is a rendszer részei vagyunk, szabályait betartjuk, az országhoz, az Európai Unióhoz való viszonyunkat pedig az Orbán Viktorhoz való viszonyunk határozza meg, legalábbis erről kívánunk beszélni – nekem ezt üzente a tegnapi ügynevezett vita szereplőinek többsége, és ez számomra azt sejteti, várat még magára az a változás, amit egyébként feltételezhetnénk az elmúlt hónapok eseményeiből, és persze abból is, hogy a Fideszben úgy érezték, szükségük van erre az úgynevezett vitára.
Bár néha már-már úgy tűnt, végül az MTVA, tehát a Rogán Antal által megszabott kereteket nem nagyon merték feszegetni az ellenzéki politikusok, azaz az történt, ami az Orbán-rendszerben általában szokott; ellenzéki politikusok beszéltek, és eljátszották a szerepüket. Mert ami Orbán Viktornak nagyon kell ebben a demokráciának látszó valamiben az a versenyképtelen, de létező ellenzék, a csóró, de működő kritikus sajtó, a szintén csóró, de külföldi forrásokból is gazdálkodó civil szféra, és négy évente egy választás, aminek az általa kialakított szabályait minden résztvevő elfogadja, azaz mindenki úgy tesz, mintha az egy olyan választás lenne, aminek nem ismerjük előre az eredményét. Az, hogy a vita létrejött, megmutatta, hogy a szabályokon lehet ugyan változtatni, csak utána túl kellene járni Orbán Viktor eszén. Ha ez megtörtént volna, nem lettek volna az ellenzéki vezetők a köztévében ilyen sokszor megdicsérve.
(Ez annak ellenére így van, hogy még Fidesz szavazóként is szomorú lehetett látni azt, ami az elmúlt két évtizedben Deutsch Tamással történt. Fontos hozzátenni azt is, hogy az Orbán-rendszerből kitörni egyáltalán nem könnyű egy politikusnak, de egy újságírónak sem; mi is mindig elmegyünk a kormányinfóra a minisztert kérdezni, és úgy teszünk, mintha az ott igazi lenne.)
Szerintem a rendszernek szintén kedvez, ami az utcán láttunk; jelesül az, hogy a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció egyaránt a kormányváltásban bízó híveinek nem sikerült nyugodtan, kiabálás nélkül egymás mellett demonstrálni. A magyar társadalmat számtalan törésvonal feszíti szét, ha pedig egy új politikai szereplő megjelenése nem az egység, hanem a továbbszakadás irányába visz bennünket, attól nem csak még rosszabb hely lehet az ország, de az jön ki belőle a legjobban, aki a megosztásban, a gyűlöletben a legjobb.
Biztosan hallottak már róla. A Karmelitában lakik.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. május 31-i adásában hangzott el.
