A részecske, amely nélkül csillagok se lennének

Új ablakban

2022. július 05. Utópia (2022. július 05., kedd 19:00)

49:58

00:00

Műsorvezetők: Neuman Gábor Szerkesztők: Neuman Gábor

Harminc éve, 1992. június 26-án nagy jelentőségű lépésre került sor a magyar fizika számára, amikor az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Tanácsa ülésén egyhangú szavazással felvette Magyarországot a CERN-tagállamok közé. Így 1992. július 1-jétől Magyarország a CERN egyenjogú tagállamai közé került – olvasható a Fizikai Szemle oldalán.

Az Utópia vendége Lévai Péter fizikus, kutatóprofesszor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója volt, aki elmondta, hogy a nyáron nem, de kora ősszel szerveznek ünnepi programokat.

A CERN legnagyobb eredményei közt emelte ki Lévai a Higgs-bozon létezésének bizonyítását. A szervezet Nagy Hadronütköztetője (LHC) 2012-ben protonütköztetés során sikerült olyan eseményt generálni, amely alátámasztotta az elmélet kidolgozója Peter Higgs felvetését.

A Higgs-bozont legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, hogy az, amitől az anyag tömeget nyer. Valójában egy olyan tér közvetítője, amely a fermionokat – feles, 1/2, 3/2, 5/2 spinű részecskéket –, struktúrába rendezi. Nagyjából ahhoz hasonló, ahogy egy töltött részecske folyadékban viselkedik. Sokkal nehezebben mozog, mint vákuumban, mert az elektrosztatikus vonzás következtében magával kell hurcolnia a környezetében levő, polarizált molekulákat. E mechanizmus nélkül a csillagok sem alakulhattak volna ki, mert a részecskék fénysebességgel száguldanának az Ősrobbanás pillanata óta.

A műsor további részében az Ősrobbanásról beszélt Lévai.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.