A strasbourgi bíróság elé került az egészségügyi dolgozók titkosszolgálati megfigyelése

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta és elkezdi tárgyalni azt, hogy Magyarországon az államigazgatásban bárkit meg lehet figyelni titkosszolgálati eszközökkel. Ezt egy 2010-es törvény tette lehetővé, amelynek a hatályát 2021-ben kiterjesztették.

Szelényi Zoltán traumatológus főorvos, az MSZP független tanácsadója az Esti gyorsban elmondta, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény ezt a lehetőséget rejtett módon, nem betű szerint tartalmazza, hanem utal a rendőrségi szolgálati jogviszony-törvényre, ahol, a rendőrségnél ez indokolt is lehet ez az úgynevezett megbízhatósági eljárásnak, hiszen a rendvédelemben dolgozók az állambiztonság szempontjából minden bizonnyal fontosabbak, mint az egészségügyi dolgozók.

A szolgálati jogviszony-törvény sok szempontból hátrányosan érintette az egészségügyben dolgozókat, tartalmazta a vezényelhetőséget, korlátozta a fizetett szabadságot, és aki továbbra is a közfinanszírozott egészségügyben akart dolgozni, annak ezt gyakorlatilag kötelezően alá kellett írnia, különben elvesztette az állását. Ily módon aki aláírta ezt a szerződést, az akaratlanul is hozzájárult, hogy megfigyelhessék. Ezt annyira sérelmesnek tartja, hogy akkor az Alkotmánybírósághoz fordult, hiszen arról van szó, hogy évente három alkalommal előzetes figyelmeztetés nélkül titkosszolgálati eszközökkel megfigyelhetők az egészségügyi dolgozók. Úgy véli, a munkájukkal kapcsolatban minden információ kinyerhető titkosszolgálati akciók nélkül. Ez indokolatlan és félelemkeltő azon túl, hogy a személyes adatok védelméhez és magánélethez fűződő jogot is sérti. A belügyminiszter engedélye elég ehhez a megfigyeléshez – jelezte.

Szerinte itt elsősorban az orvosok vannak a célkeresztben, talán a paraszolvenciát elfogadók lefülelését célozhatja. Ugyanakkor kiderült, hogy a bevezetése óta nem sok eljárás indult, és ezeknél is kevés esetben történt vádemelés, még kevesebb esetben született elmarasztaló ítélet. Ez is bizonyítja, hogy ez nem indokolt – jelentette ki.

Az Alkotmánybíróság ahol azzal az indokkal utasította el Szelényi Zoltán beadványát, hogy a dolog társadalmi haszna nagyobb, mint a megfigyelt egyén sérelme, vagyis, ahogy fogalmazott, ez cinikus érvelés, szerintük „a cél szentesíti az eszközt”. Ezt viszont nem tartja elfogadhatónak egy demokratikus jogrendben.

Egyébként a NAV végzett próbavásárlásokat akár magánrendeléseken is, és korábban is le lehetett buktatni azokat, akik nem adtak számlát vagy más módon nem egészen tisztességesen jártak el. Ehhez nincs szükség titkosszolgálati módszerekre; a telefonos lehallgatás vagy a nyomkövetés teljesen más kategória – fűzte hozzá.

Elmondta, ezt kiemelt ügyként kezeli a strasbourgi bíróság. Jelenleg a magyar államnak kell benyújtania az érveit, aztán jogi képviselőivel válaszolnak rá. Valószínű, hogy hosszabb ideig tartó ügy lesz, de bízik a sikerben – közölte Szelényi Zoltán.