A szigetszerűen működő Szeged: még a kormánypártiak kétharmada is elégedett
18/02/2024 14:45
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A szegediek 81 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok a városban, ami egészen kirívó a végletekig megosztott országban. De mi a titka a városvezetésnek? Az Azt beszélikben erről beszélgettünk Bod Péter szegedi újságíróval.
Közelednek az önkormányzati választások, a szegedi nemrég megbízta a 21 Kutatóközpontot, mérje fel, hogyan vélekednek a város lakói a város vezetéséről. Úgy tűnik, a szegediek pártállástól függetlenül úgy látják, fejlődik a város – ismertette az eredményeket többek között a Szegeder. Többek között arra a két kérdésre kellett válaszolniuk, hogy "Ön szerint Szegeden jó irányba mennek a dolgok?". A közvéleménykutatás január 18. és 23. között zajlott, a minta ±3,5 százalékos hibahatárral reprezentálja a teljes szegedi választókorú népesség véleményét.
A válaszok alapján 81 százalék elégedett. Politikai preferenciák szerint lebontva: az ellenzéki szavazók 92 százaléka, a bizonytalanok 81 százaléka, a kormánypárti szavazóknak pedig 68 százaléka véli úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok a városban.
Ha úgy vesszük 81 százalék érzi úgy, hogy Szeged egy perspektivikus, fejlődni képes hely, ez önmagában is kiugró érték, hát még ha hozzávesszük, hogy milyen végletekig jutott a politikai megosztottság az elmúlt évtizedben – mondta Bod Péter, szegedi újságíró, a Népszava munkatársa az adásban. Szerinte ebben sokat számít, hogy a Botka László vezette önkormányzat nem pártpolitizál, ügyek mentén cselekszik.
Ez persze nem lenne elég ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat a városban. Bod szerint Szeged vezetése egyedien áll például a tömegközlekedés fenntartásához. A vidéki nagyvárosoktól gyakorlatilag megvonta az állam a tömegközlekedés finanszírozását, az önkormányzat azonban úgy döntött, hogya gondok ellenére nem enged sem a vonalhálózatból, sem a járatsűrűségből. Persze ehhez hozzájárul, hogy dinamikusan növekszik a helyi iparűzési adóból származó bevétel – döntően ez az amiből a helyhatóságok szabadon tudnak gazdálkodni.
Más példa, ami az elégedettséget növelheti, hogy uniós támogatással már a tizenharmadik köznevelési intézményt újítják fel, annak ellenére, hogy a működtetési jogokat – az óvodákat leszámítva – az állam elvette az önkormányzatoktól – mondta Bod. Hosszan lehetne még sorolni az út- és járdafelújításokat, parkolóbővítéseket. Szegeden alakították ki Európa második legnagyobb termálvízre épülő távhőrendszerét is – ezek mind olyan projektek, amelyek miatt azt érzik a lakók, hogy az ő érdekeiket szolgálja a városvezetés. Itt a városlakó van a középpontban és ezzel Szeged valahogyan szigetszerűen működik az országon belül – mondta Bod.
A február 16-i Azt beszélikben szó volt még arról, hogyan gyakorolnak nyomást az egri Neumann János alapítványi iskolára, hogy váljanak egyházi intézménnyé – erről Weil Zoltán az egriszin.hu munkatársa számolt be. Az adás utolsó részében pedig Hraskó István, a kecsup.hu újságírója mesélt arról, hová tűntek Kecskeméten és környékén a kocsmák és vendéglátóhelyek.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2024. február 16. péntek, 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Józsa Márta
Szerkesztőasszisztens: Lehoczky Mirjam
