A tánctól Truffaut-ig
7/02/2021 12:19
| Szerző: Timár Ágnes
A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió e heti adásában François Truffaut -ra emlékeztünk; valamint megvizsgáltuk, vajon bírtak-e jelentősebb társadalomkritikával a 80-as, a 90-es és a 2000-es évek táncos filmjei.
Hubai Gergely filmtörténész segítségével – miután egy korábbi adásban a Szombat esti láz kapcsán a 70-es évek táncfilmjeit vettük sorra, most folytattuk az időutazást, és – megnéztük, milyen mélyebb tartalommal rendelkeznek azok a zenés alkotások, amelyek a felszínen csupán a táncról szólnak. Megállapodtunk abban, hogy a 80-as évek abban hozott némi megújulást, hogy bár sokszor az adott társadalomról, vagy kisebb közösségről akartak beszélni, rámutattak a tánc könnyedebb, felszabadító jellegére. Nem egyszer ez egészen célirányosan jelenik meg a táncfilmekben, mint például a Footlose című 1984-as alkotásban, vagy éppen a Hölgyválasz eredeti japán változatában. Utóbbi 1996-ban készült, és a táncon keresztül mutatta meg azt, hogy életkortól és társadalmi osztálytól függetlenül lehet, sőt meg kell találni az életben azt, ami több élményt ad a mindennapokban.
Hubai Gergely elmondta, a 2000-e s években érkeztek azok a filmek, amely találtak egy jól működtethető receptet, így aztán több epizódot is megértek. Ilyen volt a tévéből a moziba költözött High School Musical, vagy éppen a Step up sorozat, amely meglepően nagy tömegeket mozgósított. Hozzátette, még olyan emberek is lelkesen nézték, akik különben nem rajongói a műfajnak. Ehhez hasonló siker ebben a kategóriában azóta sem érkezett, mondta el.
A folytatásban Muszatics Péter filmtörténésszel François Truffaut -ra emlékeztünk, aki 1932. február 6-án született. A különleges alkotóról kiderült az adásból, hogy filmkritikusként közelített a mozi világához egészen fiatalon, majd kortársaival valami új filmstílusra vágyva – ha nem is tudatosan – de elindította a francia újhullámot. A jelenség nem volt független az 50-es, 60-as években egyre pontosabban meghatározható ifjúság, mint szociológiai csoport térnyerésével. Olyan filmeket készített Truffaut vagy éppen Godard, amely az akkori fiatalok lázadásának hangja volt. Ezért is tudott olyan sokat adni a Jules és Jim, vagy a Kifulladásig. Muszatics Péter hozzátette, ezek az örökérvényű alkotások a később generációknak is ugyanolyan fontosak lehetnek, mert különleges hangvételükkel univerzális témákról beszélnek.
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2021.02.07. 13.30
Műsorvezető: Timár Ágnes
