"A univerzum összetételének 68 százalékáról lópikulát se tudunk"
2/03/2023 13:08
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
"Az általunk ismert anyag az univerzum 5 százalékát teszi ki. 27 százalék, aminek nem tudjuk az összetételét, de hatásai alapján tudjuk, hogy van gravitációs hatása, ezt hívjuk sötét anyagnak. A maradék 68 százalékról lópikulát sem tudunk, azon kívül, hogy hatása ellentétes a gravitációval, és ennek megfelelően gyorsítja az univerzum tágulását. Ezt sötét energiának hívjuk. A sötét anyag és a sötét energia a 21. század fizikájának két legnagyobb rejtélye" – állítja Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
A csillagászok 2003-ban észlelték, hogy akusztikus hullámok terjedtek a Perseus galaxishalmaz, vagy klaszter középpontjában lévő szupermasszív fekete lyukat körülvevő gázfelhőben – olvasható a NASA oldalán.
A tőlünk 250 millió fényévre elhelyezkedő halmazban olyan jellegzetes sűrűsödésű és ritkulású gázfelhőt, amely a hang terjedéséhez feltűnően hasonlít.
"E galaxisközi gáz-, vagy plazmafelhő sűrűsödése és ritkulása az, amelyeket a NASA tudósai egy egy friss technológia segítségével szonifikáltak" – mondta a Reggeli gyors csütörtöki adásában Kiss László csillagász. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója hozzátette, hogy a szonifikálás hangot rendel a gázsűrűség változásához.
Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen ilyen hangokat képezve rezegnek a gázok, a hangokat egy algoritmus rendelte a mért értékek mellé, ezzel is új módon érzékeltetve a legapróbb változásokat. Ettől függetlenül hanghullám terjed a gázokban. Ennek forrása a Perseus galaxishalmaz esetében egy nagy tömegű fekete lyuk, amely a kilövellő gáz sugarával megkavarta a környezetét így képződött az a hangterjedésre hasonlító jelenség.
A sötét anyag és a sötét energia a 21. század fizikájának két legnagyobb rejtélye
Létezését 1934-ben vetette fel egy svájci asztrofizikus, Fritz Zwicky. A galaxishalmazok dinamikai vizsgálatából valamilyen láthatatlan anyag létezésére következtetett. Az elnevezés Vera Rubintól származott, aki 1970-ben az Androméda-galaxist vizsgálva mérésekkel bizonyította, hogy ha az univerzumot csak a látható anyag alkotná, akkor a Newton által lefektetett, és később Einstein által pontosított fizikai törvények nem lennének érvényesek a galaxisokra.
A világegyetem egyre gyorsuló tágulásával kapcsolatban elmondta: "Tudjuk azt, hogy az általunk ismert anyag az univerzum 5 százalékát teszi ki. 27 százalék, aminek nem tudjuk az összetételét, de hatásai alapján tudjuk, hogy van gravitációs hatása, ezt hívjuk sötét anyagnak. A maradék 68 százalékról lópikulát sem tudunk, azon kívül, hogy hatása ellentétes a gravitációval, és ennek megfelelően gyorsítja az univerzum tágulását. Ezt sötét energiának hívjuk. A sötét anyag és a sötét energia a 21. század fizikájának két legnagyobb rejtélye."
A csillagászok azt figyelték, hogy a galaxisok közepén elhelyezkedő fekete lyukak hogyan fejlődtek évmilliárdok alatt. Azt figyeltek meg hogy a fekete lyukak tömege növekszik. "Ez egy idősödő férfi esetében az elhízást jelenti, de az általuk eddig megismert fizika esetében ez nem várt jelenség. Vannak azonban olyan egzotikus elméletek, amelyek a fekete lyukakat valamiféle sötét energiagömbökként képzelik el" – tette hozzá. Megjegyezte ezek még bizonyításra váró felvetések, de könnyen el tudja képzelni, hogy az eddig bizonyított tételekkel nem képeznek paradoxont.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.03.02., csütörtök 8:35
Riporter: Para-Kovács Imre