A világtörténelem legkedvesebb forradalma, amelyben ebédszünetet is tartottak
14/03/2024 15:25
| Szerző: Klubrádió
Mától látható az új Petőfi-film, amelyben az akciódús szórakoztatás érdekében erőszakos jelenetek is helyet kaptak, pedig a valóságban idealista fiatalok vonultak a pesti utcákon, akik talán észre sem vették, hogy forradalmat csinálnak. A Reggeli gyorsban Stumpf András újságíróval és Nyáry Krisztián íróval, irodalomtörténésszel beszélgettünk.
Arra számítottam, hogy "rendesen meg lesz csinálva" – valószínűleg egy amerikaias, szórakoztató, akció jellegű filmet kapunk, amiben szép és korhű lesz a látvány. Ezt meg is kaptuk – mondta a Reggeli gyorsban Stumpf András, a Válaszonline újságírója, aki elsők között látta az alkotást egy VIP-vetítésen.
Íme a néhány napja megjelentetett, többedik, ezúttal "ünnepire" keresztelt előzetes:
Ugyanakkor a film egyik legnagyobb problémája, hogy nem döntötte el, hogy mi akar lenni. A játékidő jelentős részében egy fiktív szereplő cselekményszálát látjuk, aki mellett Petőfi Berettyán Nándor alakításában kissé egysíkú karaktere eltörpül – mondta Stumpf.
Lehet csinálni történelmi filmet és lehet olyat is, amely alternatív valóságot mutat be – utóbbi is érvényes és érdekes lehet, gondoljunk csak a Becstelen brigantykra, de a kettő keverése kioltja egymást – véli az újságíró, aki szerint ezt az eldöntetlenséget maga az alkotás is elismeri azzal, hogy a film elején megjelenik a felirat "Ami történt, és ami történhetett volna".
Egyszerűen nem látszik, milyen gondolat van a film mögött, mit szeretne közvetíteni.
Bár a Rákay Philip nevével fémjelzett alkotástól váratlan, modern feminista megközelítés, hogy a film végén a várandós Szendrey Júlia verekszik a főgonosszal, ami egészen rock and roll – jegyezte meg humorosan Stumpf –, az ideológiai váz annyi, hogy a gonosz nyugatiak el akarják nyomni a magyarokat – de egyébként ez sem jelenik meg hangsúlyosan. Ráadásul hazugság, hogy be lett volna tiltva a magyar nyelv, vagy, hogy etnikai alapon ütötték-verték volna a magyarokat – mondta Stumpf.
Persze logikus, ha akciófilmet akarunk készíteni, abban kell legyen erőszak, amit a filmben a fiktív szál szolgáltatott, de ezzel épp azt a különlegességet nem lehetett megmutatni, hogy ez egy kifejezetten kedves, vértelen, lelkesítő és győztes forradalom volt – véli az újságíró.
Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész is egyetért a "kedves" jelzővel: az 1848 március 15-i a világtörténelem talán egyetlen olyan forradalma volt, amelyben minden jel szerint ebédszünetet tartottak – mondta a Reggeli gyorsban. Egyébként a pesti események résztvevőinek többsége valószínűleg nem is vette észre, hogy ez forradalom, csak azt, hogy valamilyen lelkesítő dolog történik. Az aznap kelt magánlevelekben nem nagyon szerepel a forradalom szó, talán mert – Petőfin kívül – a legtöbb ember fejében valamilyen negatív kép élt arról, úgy képzelték, azt jelenti, hogy a tömegek kapára, kaszára kapnak, Pesten pedig nem ez történt, hanem valami olyasmi, amivel mindenki tudott azonosulni.
Ebben szerepe lehetett annak is, hogy idealista, értelmiségi fiatalok irányították az eseményeket az első pillanatokban, akik állítólag azért jártak a Pilvaxba, mert ott reggeli is járt a kávé mellé. Közben pedig más városokban – Pozsonyban és Bécsben a politikusok is jelentős munkát végeztek – mutatott rá Nyáry.
Stumpf András Válaszonline-on megjelent kritikáját itt találják. A két teljes interjút pedig a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. március 14., csütörtök 08:33
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
