Abban bíznak, átállnak a hatóságok – Interjú a Tavasz96 belorusz emberjogi érdekvédő szervezet projektmenedzserével
6/09/2020 11:38
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Jelenleg 500 békés tüntetőnek az ügyét karolták fel, akiket nem csak súlyosan bántalmaztak, de kínoztak is a rendőrök. Emellett a politikai foglyok érdekében is eljárnak – mondja a Klubrádiónak Natallia Satsunkevich, a Tavasz96 belorusz jogvédő szervezet egyik projektmenedzsere, aki abban bízik, hogy a parlament lesz az első, amelyik fel fogja vállalni a tüntetők ügyét, aztán jönnek a hatóságok és egypár miniszter is átáll majd az ellenzék oldalára.
- Több száz embert bántalmazott súlyosan a rendőrség. Ezek az esetek mind egyértelműen személyiségjogokat sértenek, a tömeges jogsértés esete áll fenn. És amit korábban nem is tudtunk volna elképzelni, arra is fény derült, hogy a rendőrségen is napokon át kínozták a letartóztatottakat, méghozzá olyan súlyosan, hogy onnan kerülnek kórházba a tüntetők. Az is kiderült, hogy fegyverrel is megfenyegették őket, erre utaló sérüléseket is láttunk. Augusztus 9., a választás napja óta folyamatosak a súlyos bántalmazások és a rendőrségi kínzások, és vannak olyanok, akik azóta kórházban fekszenek.
- Hány embert képviselnek most?
- A tüntetések első napján 200 embert tartóztattak le és kínoztak meg, de most már országosan 7000 körül jár az ilyen esetek száma. Mi ebben a pillanatban 500 eseten dolgozunk, most állítjuk össze a bizonyítékokhoz szükséges dokumentumokat, de sajnos egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az emberek nem merik felvállalni az ügyüket, nem mernek nyíltan beszélni róluk. Nálunk van annak a három elhunytnak is az esete, akiket a rendőrség vert halálra.
- Mivel félemlítik meg az embereket? Milyen következményekkel kell számolniuk?
- A probléma az, hogy hiába tettünk vagy tesznek esetleg maguk a bántalmazottak feljelentést, a kormány nem vesz tudomást a bejelentésekről, az ügyészség semmilyen nyomozást nem rendelt el a rendőrség ellen, pedig most már lassan egy hónapja történtek ezek a súlyos kínzások. Hiába fenyegetőzik a rendőrség és gyakorol nyomást a tüntetőkre, utóbbiak nem adják fel. Az emberi jogok védelmének teljes hiánya miatt egyre válságosabb a helyzet.
- A sztrájkok ugyanúgy folytatódnak még országszerte, vagy kifáradtak a sztrájkolók a fenyegetések miatt?
- Ugyanúgy folytatódnak – méghozzá országszerte – annak ellenére, hogy a sztrájk vezetőit sorra letartóztatják. Egyre több olyan csoport jön létre, amelyik szolidaritásukról biztosítja őket, a sztrájkok azonban már csak részlegesek, időlegesen szüntetik be a munkát – ezzel is jelezve, a megfélemlítés nem hat rájuk. Egymást is bátorítják, ezt tartja bennük a lelket.
- Mit tudnak Szvetlana Tyihonovszkajáról? Még mindig Litvániában van?
- Igen, és szervezi a koordinációs tanács munkáját, hogy leülhessenek tárgyalni Lukasenko elnökkel. Az a cél, hogy békés úton történjen meg a hatalomátadás, hisz Lukesenkót azóta sem ismerik el a választások legitim győztesének és így hatalma is illegitim.
- Akkor tér vissza, ha a tárgyalás konkrét időpontját megkapják az elnöktől?
- Nem tudom, mi a pontos stratégia, de az biztos, addig van biztonságban az élete, amíg haza nem jön, különben öt perc alatt a börtönben találja magát.
- És mi a helyzet a férjével, még mindig a börtönben van?
- Igen, az ellenzék egykori vezetője mind a mai napig nagyon népszerű, de a kampány óta börtönben tartják, és igazából semmit nem tudunk róla. Az biztos, hogy mi az ő ügyét politikai fogolyként tartjuk nyilván.
- Az oroszpárti, szintén népszerű ellenzéki vezető, Viktor Babaryka is börtönben?
- Igen, vele ugyanaz a helyzet, őt is ugyanúgy bebörtönözték, mint esélyes ellenzéki elnökjelöltet, azóta semmilyen változásról nem tudunk.
Kérdésemre elmondja Natallia, hogy 41 politikai fogoly ül a jelen pillanatban börtönben.
- Mit tudhatunk az egységessé szerveződő új pártról? A Vmésztye, az Együttről?
- Szvetlana Tyihonovsszkaja, az egykor esélyes Valerij Tyepkalo ellenézki vezető és Babaryka már a kampány idején jelezték, hogy egyesülnek, de sajnos ennek semmi eredménye, mert a hatalom azóta is semmibe veszi őket. És elképzelhetetlennek tartom, hogy ez a rendszer regisztrálna egy új pártot, hisz az elmúlt több 20 évben erre egyszer sem láttunk példát. Az elképzelést nem vitatom, sőt mint emberi jogvédő csak támogatni tudom, de nincs esélyük így sem.
- A választások előtt két héttel Orbán Viktor magyar miniszterelnök Minszkben járt, hogy bátorítsa jó barátját. Mit tud a hivatalos vizitről, hogyan fogadták az emberek?
- Sajnos a találkozó részleteiről semmit nem tudok, annyit csupán, hogy mintegy 10 ország tartozik a Lukasenkót támogatók csoportjába, köztük Magyarország. Az összes többi viszont ellene van, és nem ismerik el a választások eredményét. Mi is folyamatosan sulykoljuk, hogy nemzetközi nyomásgyakorlással segítsenek megállítani az államilag intézményesített erőszakot, mert csak a nemzetközi összefogás segíthet rajtunk.
- Magyar jogvédőkkel, nonprofit szervezetekkel is van kapcsolatuk?
- Igen, az Európai Nonprofit Jogi Központtal volt kapcsolatunk, de az iroda tavaly elköltözött Hollandiába, azóta megszakadt a budapesti együttműködés.
- Vannak támogatóik, akik külföldről segítenek maguknak?
- Igen, sok segítséget kapunk. Egy-egy jó szó nagy inspiráció a további cselekvéshez, de hogy konkrét is legyek: a csehektől jogi segítséget kapunk, de még orvosi segítséget is kapnak a bántalmazottak. Ezenkívül széleskörű az együttműködésünk Lengyelországgal, Litvániával. Innen is üzenem, ne hagyják abba, mert a jelen pillanatban a külföldi segítség a leghatékonyabb eszköz az elnökre való hatalomgyakorlás szempontjából, és Lukasenko is ettől tart a legjobban.
- Szerdán Minszkben tárgyalt az orosz kormányfő. Milyen forgatókönyvre számít?
- Egyeztetnek a két héten belül esedékes Putyin-Luksenko találkozó részleteiről, ami Moszkvában lesz. Nem értjük még mindig, miért támogatja továbbra is Lukasenkót. Az világos, hogy nem akar zavargásokat Oroszország szomszédságában, még békés átmenetet sem, mert attól tart, ez az ő hatalmát is meggyengíti. Oroszországban sincs szabadság, az emberek nem mondhatják el a véleményüket és ott sem látják a jövőjüket.
- Szóval nem tart az orosz beavatkozástól?
- Csak remélni tudom, hogy nem küldenek katonákat. A két elnök találkozója azt akarja prezentálni a világ számára, hogy Putyin ura a helyzetnek. Ami persze Lukasenkónak is borzasztóan fontos, mert ezzel a saját hatalmát is legitimálja, s vele együtt a folytatódó elnyomást. Mindketten ezzel a látványos akcióval fogják bebetonozni a hatalmukat és ezzel egyidőben félelmet ültetnek az emberekbe.
- Ha Lukasenko hatalmon marad, meddig tartanak a tüntetések?
- Szerintem a többség nem tágít a cél mellől, nem akarják Lukasenkót többé a hatalomban látni és a tüntetők kitartanak, míg nem lesz váltás.
- Milyen szerepet vállalt az ismert belorusz írónő, Szvetlana Alekszijevics?
- Tagja a konzultációs tanácsnak, miután őt is kiengedték. Jelenléte és támogatása nagyon fontos az ellenzék számára, okos és ügyes nő, a mozgalom egyik éltető eleme.
- Ennek ellenére nem bízhat az ellenzék semmilyen tárgyalásban. Miben bízhat?
- Lukasenko nem egyedül tartja fenn a hatalmát. Más hatóságok és miniszterek támogatásában is bízhat az ellenzék.
- Mire gondol, kikben bízhat? S ennek vannak érzékelhető jelei?
- Igen, például a parlamentünk, látva a tömeges rendőri erőszakot, két héttel a tüntetések kirobbantása után emberjogi szervezeteket hívott meg tárgyalni. Ugyan nincs nagy érdekérvényesítő ereje a parlamentnek, dekoratív szerepet tölt be, de az ő átállásukban is bíznak az emberek, mert az is nyilvánvaló, hogy a parlament nem támogatja Lukasenkot. Itt az ideje az elnöki rendszertől áttérni a parlamenti demokráciára.
- Lukasenko ebben sem lesz partner.
- Igen, de két évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az emberek ilyen bátran kimennek tüntetni az utcára.
- Önök milyen támogatásból tudják fenntartani magukat?
- Kapunk támogatást önkéntes és nonprofit szervezetektől, de most minden korábbinál több támogatásra lenne szükség, szívesen veszünk minden segítséget. Az a faramuci helyzet állt elő, hogy a szervezetünk bejegyzését nem fogadták el, és hivatalosan nem vagyunk a regisztrált szervezetek között. És ráadásul a szervezetünk vezetőjét kitalált indokokkal 2011-ben négy évre bebörtönözték. Ugyanakkor azt el tudom mondani, hogy külföldi sztenderdek alapján szervezetünk működése minden tekintetben megfelel a jogi és formai elvárásoknak.
- Az újságírók, gondolom, segítik az önök munkáját? Viszont most vették el a legnagyobb külföldi hírügynökségektől is az akkreditációjukat.
- Ez így van. Nemcsak hogy elvették tőlük az akkreditációt, de az egyetemisták tüntetésén szeptember 1-én jópárat le is tartóztattak közülük, és még mindig ott vannak a rendőrségi fogdában. Mert ugyan ki volt tűzve az első tárgyalás, de eredményt nem hozott, semmilyet és 72 órán át még fogva tarthatják őket. Ráadásul a határokat pár napja lezárták a koronavírus járványra való hivatkozással, és különféle karantén szabályok vonatkoznak a külföldiekre. Így állunk… - nyilatkozta rádiónknak Natallia Satsunkevich, egykori akadémiai kutató, a Tavasz 96 belorusz emberi jogvédő szervezet egyik projektmenedzsere.
Csernyánszky Judit interjúja a 2020. szeptember 5-i Hetes Stúdióban hangzott el.
