Ahogy Demszky megjósolta – Karácsony helyettese szerint így lehetetlen várost vezetni
11/06/2020 19:12
| Szerző: Klubrádió
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint költségvetési szempontból így, hogy egyik pillanatról a másikra tízmilliárdokat vesz el a kormány, már majdhogynem lehetetlen várost vezetni. Nem sok értelme volt szerinte az önkormányzati szövetségek és a kormány képviselői közötti tárgyalásoknak, érdemi válaszokat nem kaptak a felvetéseikre, pár óra múlva viszont jött a meglepetés, az újabb elvonások híre. Demszky Gábor volt főpolgármester a tavalyi önkormányzati választások másnapján arról beszélt a Klubrádiónak: a NER az önkormányzatok kiszárítására törekszik majd, nem lesz pénz, és az ő példájukkal próbálják igazolni, hogy az ellenzék kormányképtelen
Pontosan mennyit von el a kormány Budapesttől?
Szerdán a főváros vezetése két alkalommal is tárgyalt a kormányzat képviselőivel – közölte Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Az egyik megbeszélésen a Lánchíd felújítása volt a téma, a fővárosi önkormányzatot Tüttő Kata és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, a Budapest Közút és a BKK vezérigazgatója képviselte, a kormányoldalt Fürjes Balázs államtitkár mellett Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója. A másik megbeszélésen az önkormányzati szövetségek képviselői a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőivel egyeztettek. Ezen Karácsony Gergely főpolgármester a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnökeként volt jelen.
Kiss Ambrus azt mondta: egyik megbeszélésen sem merült fel a fővárost sújtó újabb elvonás, majd este jött a hír, hogy a szolidaritási hozzájárulás idei 10 milliárd forintos összegét Budapest esetében megemelnék 11-12 milliárddal, vagyis az elvonást év közben megdupláznák. Ez azt jelenti, hogy a főváros nem csak jövőre, hanem már idén is nettó befizetője lenne az állami büdzsének, amelynek 2021-re szóló tervezetéről már hetekkel ezelőtt kiderült, hogy súlyos pluszterheket róna Budapestre. Jövőre elvennék a gépjárműadó eddig településeknek jutó részét és megemelnék a szolidaritási adót, a főváros esetében a négyszeresére.
Kiss Ambrus szerint költségvetési szempontból így, hogy egyik pillanatról a másikra tízmilliárdokat vesz el a kormány, már majdhogynem lehetetlen várost vezetni.
A nagy mértékű kormányzati elvonások ráadásul akkor sújtják Budapestet, amikor az önkormányzat egyetlen érdemi bevételi forrása, az iparűzési adó a járványhelyzet miatt amúgy is óráról órára apad. Még nem látni, a csökkenés hol áll meg, de csak ebből 20 és 40 milliárd közötti mínusza lehet a fővárosnak – és ezt fejeli meg az újabb 11-12 milliárdos kormányzati elvonás. Visszaesik a tömegközlekedés jegyárbevétele is, nagyjából 20-25 milliárddal, veszteségesek lesznek az átmeneti bezárások miatt a gyógyfürdők, 700 millióval kevesebb bevétele lesz az Állatkertnek, a feltöltetlen helyek miatt kieső normatív támogatások és a pluszkiadások miatt pedig a szociális intézmények is 400-500 millióval apasztják a főváros pénzét. Szerinte ez összesen 60-70 milliárdos mínuszt jelent Budapestnek 2020-ban.
És van még egy tétel, amely a helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettségének eltörléséből származik. (Ezt a témát érintette reggeli műsorunkban Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke is – a szerk.) A korábbi szabály szerint a nagyvállalatoknak előlegként decemberig meg kellett fizetniük a településeknek járó az évi helyi iparűzési adójukat, de ezt idén már nem kell megtenniük, legközelebb elég lesz csak 2021 májusában, az adóbevallások benyújtásakor befizetni az összeget. Ez az intézkedés országos szinten egyszeri 80-100 milliárdos kieséssel járna az önkormányzatok számára, Budapestnek pedig idén 40 milliárdos mínuszt okoz.
Mi lesz az elvonások hatása?
Kiss Ambrus hangsúlyozta: az elvonások nem a fővárosi vezetést szorongatják, hanem Budapest lakóit, a szolgáltatások finanszírozását sodorják veszélybe – óvodák, bölcsődék, tömegközlekedés, idősotthonok, könyvtárak, múzeumok működését.
A kormány tehát nem Karácsony Gergelyt bünteti, és nem is azokat, akik nem Tarlós Istvánra szavaztak, hanem az egész budapesti társadalmat és gazdaságot, és ezen keresztül Magyarországot is. Úgy vélekedett: a kormány rossz költségvetési politikával akarja kezelni a válságot. Anélkül ugyanis nem lesz országos gazdasági talpra állás, hogy a fővárosi gazdaság ne indulna újra. Lehet itt reménykedni, hogy más településeken lokális sikerek lesznek, de az országos fellendülés nem fog összejönni.
A kormánynak még nem kellene végeredményt hirdetnie a járványhelyzettel járó válsággal vívott küzdelemben. Ennek sikeréhez az önkormányzatok is kellenének, de nem így, megsarcolva – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
Van-e értelme tárgyalni?
Nem sok értelme volt szerinte az önkormányzati szövetségek és a kormány képviselői közt lezajlott szerdai tárgyalásnak, utóbbiaktól nem kaptak érdemi válaszokat a felvetésekre, csak nagyjából annyit, hogy köszönik az észrevételeket, megfontolják és majd továbbítják őket. Vagyis a szerdai egyeztetés nem volt érdemi döntéshozatali fórum, a kormány képviselőinek nem volt valódi mandátuma.
Amíg azonban van tárgyalóasztal, az önkormányzatnak élnie kell a lehetőséggel, még akkor is, ha bele kell kalkulálnia, hogy a kormány érdemi döntései a megbeszélésektől függetlenül már megszülettek.
Az önkormányzat feladata, hogy innentől hogyan oldja meg a város működtetését, hiszen erre kapott felhatalmazást, de az is dolga, hogy nagyon világosan elmondja a budapestieknek, mekkora elvonásokkal sújtja a kormány a várost, és ennek milyen következményei vannak. Fontos, hogy a budapestiek számára legyen egyértelmű, a város működtetésének biztosításában a kormányzat semmilyen mértékben sem partner.
Ha belegebednek, akkor is
Kijelentette: a fővárosi vezetés fel akarja újítani a Lánchidat, amihez formális döntést várnak a kormánytól a 6 milliárdos támogatásról, mert az még nem történt meg. Ha ugyanazzal a tervezett műszaki tartalommal és keretrendszerrel futnának neki a beruházásnak, mint az előző főpolgármester, Tarlós István tavaly, akkor félő, hogy most is „pofátlanul magas” árajánlatokat kapnának a munkára jelentkező vállalkozóktól. Végig kell tehát gondolniuk, hogy milyen műszaki tartalommal induljanak neki a rekonstrukciónak, amihez pár hónapra van szükségük, ez idő alatt végzi el a beruházáshoz szükséges megelőző munkát az erre szakosodott – nem a fővárosi önkormányzathoz tartozó – cég. Abban a pillanatban, ahogy ez megvan, ki tudják írni a közbeszerzést, amelyen minél hamarabb szeretnének túlesni. és annak ellenére is fel akarják újítani a hidat, hogy szerda este meglepetésként újabb elvonásról értesült a főváros.
Azért, mert a kormány szerinte rossz költségvetési politikával akarja kezelni a válságot, és nem a saját látványberuházásaitól, meg a kormányzati negyed költöztetésétől, hanem az önkormányzatoktól akarja elvonni a pénzt, nem szenvedhetnek kárt a fővárosiak, és Budapest gazdasága sem. „Ha belegebedünk, akkor is, fel kell újítani a Lánchidat” – fogalmazott.
Demszky megmondta
Demszky Gábor, Budapest 1990 és 2010 közötti, liberális főpolgármestere az önkormányzati választások másnapján, október 14-én azt mondta a Klubrádiónak: nem lát arra esélyt, hogy a kormányzati gépezetnek kiszolgáltatott önkormányzatok kiszabaduljanak a NER fogságából. A volt főpolgármester szerint abból kell kiindulni, hogy akárcsak az 1998-2002 közötti első Orbán-kormány idején – amikor a személyében szintén ellenzéki főpolgármestere volt a városnak – a kormányzat ismét az önkormányzat kiszárítására törekszik. A NER-nek hívott posztkommunista autokrácia természetét ismerve az várható, hogy nem lesz pénz, és a rendszer az önkormányzatok példáján próbálja bizonyítani, hogy az ellenzék kormányképtelen.
Az interjúkat a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Címlapi kép: MTI/Szigetváry Zsolt
2020. június 11., csütörtök 09:00
Műsorvezető: Lampé Ágnes
