Aki bújt, aki nem – Rákapcsol a földönkívüliek utáni kutatás

Összedolgoznak ezentúl a NASA exobolygókat kereső programjának és az űrbéli civilizációk után nyomozó Breakthrough Listennek a munkatársai. Utóbbi projekt, amely a Berkeley Egyetem közreműködésével zajlik, a földönkívüli intelligens életformák után kutató legjelentősebb kezdeményezés, amely mostantól sokkal több adat alapján, jóval pontosabban belőheti, merrefelé érdemes irányítani az antennákat.

A támogatást a NASA TESS nevű űrszondájától várják, amely Naprendszeren kívüli bolygók után kutat. A Föld-Hold-rendszerben elnyúlt pályán keringő eszköz viszonylag közeli csillagokat pásztáz, amelyek körül elsősorban olyan égitesteket keres, amelyek a Földhöz hasonló méretűek, és a csillag körüli pályájuk is hasonló, ugyanis ez nagyban megnöveli az esélyét, hogy létrejött rajtuk az élet – mondta Keresztúri Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa.

A Naprendszeren kívüli, azaz exobolygók feltalálási módszere a vizsgált csillagok fényingadozásának mérése. Ha a halványodás rendszeres időközönként ismétlődik, az arra utal, hogy bolygó kering az idegen nap körül, időről-időre kitakarva fényének egy részét miközben elhalad előtte. A TESS néhány tíz vagy száz fényévre található csillagokat figyel meg, és ezekről nagy mennyiségű adatot szolgáltat, ami pont jól jön a Breakthrough Listen – illetve az azon belüli Breakthrough Initiatives program – munkájához.

A Breakthrough Listen nem csupán a Földhöz hasonló, az élet kialakulására potenciálisan alkalmas bolygókat keres, hanem olyan nyomokat, amelyek kifejezetten értelmes életre utalnak. Ezek lehetnek olyan furcsa jelenségek, fényváltozások is, amelyeket nagy valószínűséggel nem egy exobolygó vált ki, de amire igazán utaznak azok az intelligens létformákra utaló rádiójelek. Az azonban mindig nagy kérdés, hogy milyen irányba próbáljanak tájékozódni. Ebben nyújt számukra nagy segítséget a NASA-val való együttműködés. Mostantól ugyanis a TESS adatai alapján sokkal egyszerűbben kiválaszthatják azokat a csillagrendszereket, amelyekre érdemes figyelni, mert a lakhatási zónájukban Földhöz hasonló bolygó kering.

Érdemes megjegyezni – tette hozzá a tudós –, hogy a vizsgált csillagok bár legközelebbi szomszédaink a Tejútrendszerben, közülük még a legkisebb távolságban lévőkről is hosszú-hosszú évekig tart, míg ideér a fény. A kutatott égi objektumok tehát az ember számára a fizikai elérhetőség határain messze túl vannak, űrjármű-technikánkkal meg sem tudjuk közelíteni azt a sebességet, amely reményt adna eljutni hozzájuk. Legalábbis egyelőre. A Breakthrough Initiatives ugyanis már olyan csillagközi űreszközt tervez, amellyel el lehetne repülni egy közeli csillag mellett. Ez egy apró, ember nélküli szonda lenne, úgynevezett napvitorlás, amelyet nagy energiájú lézerrel gyorsítanának fel.

Annak magyarázata, hogy eddig miért nem találtuk más civilizációk nyomát a világegyetemben, sokféle lehet. Az egyik, hogy az idegenek, de legalábbis a közelünkbe küldött felderítő űrszondáik túl kicsik ahhoz, hogy észrevegyük őket. Erről a Tbiliszi Szabadegyetem kutatója, Zaza Osmanov végzett számításokat. A másik magyarázat központi fogalma a kozmikus szénakazal, amely arra utal, hogy az univerzum túl nagy és kaotikus – csak a Tejútrendszerben legalább 200 milliárd csillag van. Túl sok lehetőség adódik tehát arra, hogy az idegenek nyomot hagyjanak, ezeknek pedig elenyésző részét lehet jelenleg ellenőrizni, az univerzumnak csak piciny részletét látjuk. (Attól persze, hogy egy medencényi tengerrészletben nem találunk delfineket, nem jelenti azt, hogy ilyen lények nem léteznek.)

A földönkívüli értelem után kutató legtöbb program bár nem idegen űrhajókat, vagy mesterséges szerkezeteket, hanem könnyebben, messzebbről észlelhető kommunikációs jeleket keres, ám még ez is rendkívüli vállalkozás, mert rengeteg irányba, rengeteg időpontban és hullámhosszon lehet hallgatózni. A TESS adataival talán könnyebb lesz választani.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!