Álhírek, újságírók kormányzati lejáratása: nem bízunk a médiában

A Reuters Institute tanulmányáról (amely ide kattintva érhető el) kérdeztük Szalay Dániel újságírót, a Média1 alapítóját. Elmondta: Magyarországnak külön fejezetet szentelt a kutatás. Felsorolják, milyen támadások érték a többi között a civileket, az akadémiai szabadságot, aztán rátérnek a média problémáira, hogy az állami cégóriás, a KESMA hány médiaterméket vásárolt fel, és a hirdetési piacot hogy térítette el a kormányzat. Hozzáteszik, hogy amíg a KESMA rengeteg állami hirdetést kap, addig az egyéb médiumok gyűjtésekből működnek, említik a Magyar Hangot, Direkt36-ot és azt is, hogy a legnagyobb hírportál, az Index is ilyen akciót szervezett tavaly.

A média iránti bizalom értéke nálunk az egyik legalacsonyabb a kutatásban vizsgált országok közül. Ennek egyik oka, hogy ahol már voltak álhírek, ott gyanakvóbbá válnak az emberek, mert nehezebb megszűrni, hogy mikor olvasunk álhírt és mikor kapunk valódi információt. A bizalomcsökkenés másik oka pedig, hogy a kormányzat támadásokat indított oknyomozó újságírókkal szemben, lejárató kampányok voltak, vannak.

Szóba került még a Szabad Európa rádió is, amely talán hamarosan újraindulhat, azonban ez csak interneten működne, és Szalay Dániel szerint a netes rádiózásra még nem szoktak rá annyira, amennyire indokolt lehetne. Szerinte az lenne az igazi, ha ez elérhető lenne analóg, azaz FM hullámhosszon is, mert akihez ez a célcsoport szól, az nem feltétlenül neten rádiózik. A tanulmányban egyébként említették, hogy szépen jön fel a podcast-fogyasztás az országban, de a szegényebb területeken élőkhöz ezek a közlési formák nem biztos, hogy eljutnak.

Cikkéből kiderül, a megkérdezettek az RTL Klubot tartja a leghitelesebb hírforrásnak, a legkevésbé hitelesnek pedig a TV2-t.

A beszélgetést fent, a lejátszás gombra kattintva hallgathatják meg!