Kutató: aljas támadássorozat az MTA ellen

Stefano Bottonit az MTA-ról szóló törvényjavaslat mellett arról kérdeztük, hogy elhagyja Magyarországot, egy olasz egyetemre megy dolgozni. Azt monda: túl sokat fektetett be ebben az országban és ezen a munkahelyen az utóbbi évtizedben, hogy kockáztasson. Olyan fenyegetettséget érzett, amit már nem tudott volna megfelelően kezelni. Tavaly még csak körvonalazódott ez a félelmet keltő helyzet, de elég nagy tragédiának tartja, hogy pont akkor megy el, amikor a kutatóhálózat sorsa megpecsételődik az erről szóló törvény elfogadásával.

Láttak már a státuszuktól megfosztott kutatóintézeteket, mint az 56-os Intézet, volt, aki nem vállalta, volt aki igen, hogy megpróbál működni ebben az új rendszerben és meglátja, mennyire tudja az állampolgári jogait érvényesíteni. A kormány működését és Palkovics miniszterségét látva azt gondolja, hogy aki marad az új struktúrában, nem kutathat úgy, ahogy akár ők korábban a bölcsészettudományi kutatóintézetben. Mivel nem itt született, kevésbé volt edzett, de vannak idősebb kollégái, akik ugyanazt a filmet látják lepörögni, mint a '70-es, '80-as években, arról, hogy mi várható, ha együttműködik a rendszerrel egy kutató, és hol van az elfogadható kompromisszum határa.

Stefano Bottoni úgy fogalmazott: azért nagyon aljas ez a támadássorozat, amely az elmúlt napokban kicsúcsosodott a bulvársajtóban is, mert Palkovics miniszter és a kormány velük akarja elvitetni a balhét amiatt, hogy Magyarország innovációs képessége gyenge, noha ez nem az alapkutatás miatt van, hanem az alkalmazott kutatáson és az úgynevezett innováción, amelybe beletettek 700 milliárdot az elmúlt években. Eközben az akadémiai kutatóhálózat pártíz milliárd forintból működik viszonylag elfogadható európai színvonalon. Jelezte: azért maradt Magyarországon, mert eddig normálisan végezhette ezt a munkát, és nagyon büszke arra, hogy tíz évet tölthetett a Magyar Tudományos Akadémiánál.

Az interjút a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg.