MTA-ügy: két segélykiáltás Magyarországról
19/06/2019 07:27
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Magyar Tudományos Akadémia ügyében európai csúcsvezetőknek küldött magyar nyílt leveleket, köztük az akadémikusokét közli az osztrák Der Standard; a szintén osztrák Die Presse azzal foglalkozik, hogy hamarosan kiderülhet, ki lesz az Európai Bizottság, az Európai Tanács vagy éppen az Európai Központi Bank elnöke. A Politico elemzése pedig azt taglalja, hogy a vidéki térségekben erősödtek nagyot a populisták. Nemzetközi lapszemle.
2019. június 19.
Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.06.19.)
05:18
00:00
Magyar nyílt levelek az MTA védelmében
Két segélykiáltás Magyarországról – ezzel a közös címmel közli a bécsi Der Standard egyfelől Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökének, másfelől magyar akadémikusoknak a nyílt levelét a Tudományos Akadémia, illetve a kutatóintézetekkel kapcsolatos magyar kormányzati tervek ügyében. Kőszeg Ferenc az európai uniós tagállamok csúcsvezetőiből álló testületnek, az Európai Tanácsnak az elnökéhez, Donald Tuskhoz, továbbá az Európai Bizottság – vagyis a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény – elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez, valamint a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjéhez, Manfred Weberhez intézte üzenetét. A Kertész János fizikus professzor, valamint további 1376 aláíró által jegyzett nyílt levél címzettje Manfred Weber. Kőszeg azt írja, hogy a magyar kormány törvényjavaslatai nyomán drámai módon megváltozna a magyar tudományos kutatás helyzete. Szerinte a kormány törekvése illeszkedik Orbán Viktor azon jól dokumentálható igyekezetéhez, hogy a társadalomtudományok terén minden független gondolatot megfogalmazó intézményt eltöröljön vagy a kormány ellenőrzése alá helyezzen. Az akadémikusok levele kifejezetten úgy fogalmaz, hogy segélykiáltással fordulnak a frakcióvezetőhöz, mert a magyar kormány tervezete lábbal tiporja az alapvető emberi jogokat, támadást jelent a demokratikus elvek ellen.
Még nem tudni, kik lesznek az új EU-s vezetők
Egy másik osztrák lap, a Die Presse azzal foglalkozik, hogy csütörtök este kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon az uniós országok vezetői napirendre tűzik az EU kulcsfontosságú személyi kérdéseit, azt, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker utóda, az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk utóda, az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi utóda, illetve az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini utóda. A Die Presse szerint az osztrák parlament illetékes főbizottságában növekvőben van az ellenállás Manfred Weber európai bizottsági elnökké való jelölésével szemben, az viszont felettébb kérdéses, hogy más jelölt mellett teremthető-e többség. Weber ellen szól, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök nem kívánja elismerni a pártcsaládok „csúcsjelöltjeit” a választás lehetőségének egyetlen kereteként. Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette, hogy nem támogatja Webert, és vétójához más közép-, illetve kelet-európai tagországi vezetők is csatlakozhatnak. Berlinben ráadásul – bár hivatalosan támogatják a bajor Webert – léteznek olyan érdekek is, amelyek szerint Németországnak az Európai Központi Bank elnökét kellene adnia. Erre a posztra Jens Weidmannt emlegetik. De továbbra is fel-felmerül Angela Merkel neve, aki ha megválna a kancellári tisztségtől, akkor lehetne akár az Európai Bizottság, akár az Európai Tanács elnöke. Ugyanakkor szerepet kívánnak játszani a Néppárton kívül más nagy pártcsaládok is. A Die Presse szerint nem kizárt, hogy a számos nyelven beszélő holland Frans Timmermans, a szociáldemokraták csúcsjelöltje lesz a következő kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Ha viszont a jobbközép európai néppártiak és a szociáldemokraták nem tudnának megállapodni Juncker posztjának utódlását illetően, akkor jelentős mértékben megnövekednének a dán liberális Margrethe Vestagernek, az eddigi versenyügyi EU-biztosnak az esélyei, akit valószínűleg támogatnának a kisebb tagországok. Az a tény pedig, hogy Vestager az eddigi működése során megmutatta, nem riad vissza az olyan nagyvállalatokkal szembeni határozott fellépéstől, mint például az Apple vagy a Google, rokonszenvet vált ki iránta a zöldek politikai csoportjában – vélekedik a bécsi Die Presse.
Vidéken és Kelet-Európában erősek a költekező populisták
A vidék és a város közötti szakadék éppoly régi keletű, mint maga a politika, de mostanság különösen sok gondot okoz azoknak, akik a piac szabadságának a hívei, és lehetőség szerint a minimumra akarják redukálni a kormányzat beavatkozását a gazdaságba – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása. A milánói keltezésű cikk megállapítása szerint a május végén lebonyolított európai parlamenti választás nyugtalanító tendenciát jelez. Az nem meglepő, hogy a liberális, kozmopolita politikai erők az átlagnál jobban teljesítettek városi közegben, illetve a jómódúbb nyugati régiókban. Ennél figyelemre méltóbb a Politico szerint, hogy a költekező hajlamú populisták a vidéki térségekben – valamint általában Kelet-Európában - jelentős választási eredményeket értek el. A vidék azokra szavazott, akik megnyitnák a közpénzcsapokat, és ez rossz hír a kis mozgásterű kormányzat híveinek. A vidéki konzervatívok – akik korábban a fiskális fegyelem bástyáját jelentették – ezek szerint hozzászoktak az állami támogatáshoz, és ennek alapján fordítottak pártrokonszenvükön, azokra szavazva, akik felelőtlen költekezést ígérnek.
(Címlapi kép: MTI, fotó: Balogh Zoltán)
Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!
2019. június 18., kedd 07.00
