Amerika is osztja Orbán Európa-vízióját – Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje 2018.12.10.

Lehetetlen feladatra vállalkozott Mike Pompeo, amikor a múlt héten országa Európa-vízióját akarta eladni Brüsszelben. Talán egy ember lehetett vevő rá, Orbán Viktor és feltehetően a hozzá hasonló autokrata vezetők - írja ironikusan summázva az amerikai külügyminiszter uniós beszédét a Foreign Policy folyóirat. A Trumpot utánzó lenéző modor, a helyenként magának is ellentmondó megfogalmazások, agresszivitása, amit kis nacionalizmussal és transzatlanti szólamokkal spékelt meg, másoknál süket fülekre talált.

Üzenetének lényege, hogy a szabályokra támaszkodó, multilaterális rendszer, ami évtizedeken át a Nyugat közös érdekein alapult, működésképtelen lett mára. Példaként az ENSZ szervezetét is megemlítette. Kritikus megjegyzései Orbánt visszhangozták, sőt úgy fogalmaz a cikk, hogy a Fehér Ház Orbán mellé állt az Unió-víziót tekintve, amikor a zárt és nyitott társadalmak közti különbségről beszélt az amerikai külügyminiszter. Szerinte omladozóban a nemzetközi közösség összetartó ereje és a nemzetállamok ideje jött el. S ez különösen érzékenyen érintette a németeket.

Előadása végén Pompeónak saját magával is sikerült ellentmondásba kerülnie, mert miközben Amerikai világpolitikai vezető szerepéről beszélt, egyértelművé vált, hogy Európa nem lesz az amerikai külpolitika prioritása, pedig az Ázsiával és Oroszországgal való háborújában most lenne a leginkább szüksége Trumpnak transzatlanti szövetségeseire.

Számomra gáz a fickó. Ijesztőnek is mondanám. A megfélemlítés a legjobb hatalmi fegyvere – mondja Orbán Viktorról David Goldblatt brit sport újságíró, aki a magyar fociról készült könyvet írni, amikor 2017-ben hazánkba látogatott. Aztán 12 év után ő lett az első újságíró, akinek interjút adott a magyar kormányfő úgy, hogy nem kormányközeli, ráadásul külföldi – erről számol be a Bristol Life brit portál. A The Guardiannek írott cikkei általában népszerűek voltak, mert a sportot mindig összefolyatta a politikával, most sem tett másként, amikor a magyar futballról írt és elnyerte a Foreign Press Association, a Nemzetközi Sajtó Szövetség legjobb sportsztorijának járó díjat. „Hogyan csalta lépre a világ egyik legnagyobb diktátorát egy bristoli újságíró a focival?” Az e címmel megjelent írásból megtudjuk: egyáltalán nem számított arra, hogy interjút ad neki Orbán, akit egyik, a fociról írott, a Labda kerek című könyvével környékezett meg. Tudta, hogy óvatosan kell bánni a kérdésekkel, nehogy magára haragítsa. Orbán egyébként javasolta, hogy könyvét fordítsák le magyarra. Körbevezette a felcsúti stadionban, és beszélt neki arról is, hogy mivel csak magyar gyerekeket tanítanak Felcsúton, ezért Szerbiából, Ukrajnából és Romániából toboroz majd magyarokat. Arról a területről, amelyik 1920 előtt még Magyarország része volt.

Donald Blinken Budapestre akkreditált volt amerikai nagykövet a nácik által elrabolt és a magyar kormány által vissza nem szolgáltatott műkincsek miatti csalódottságáról írt véleménycikket a New York Timesban. Úgy fogalmazott, hogy 1997 óta egyik kormány sem tartotta be a szavát és nem juttatta vissza a műkincseket az örökösöknek, s kiemeli a Herczog-családot, az őket megillető tulajdonukat. Magyarország a 2002-es Washington Principles konferencián tett ígértekkel ellentétben a zsidóktól elkobzott műkincseket azóta is a múzeumaiban őrzi, miközben a műalkotásoknál jól láthatóan kiírják, hogy a Herczog-gyűjtemény részét képezik.

A legtöbb hírt Magyarországról most egyébként a rabszolgatörvény miatti szakszervezeti tüntetés kapcsán írtak a nemzetközi sajtóban – így például a San Francsico Chronicle-ben. Kiemelik, hogy Európában szinte a legalacsonyabb bérért dolgoznak a magyarok, akiknek kárára a kormány egy olyan törvényt fogad el, amellyel megint csak a multik járnak jól. A munkaerőhiányhoz vezető tények között megemlíti a cikk a magas kivándorlási rátát, hisz mindenhol magasabbak a bérek, illetve a bevándorlás megtiltását és az öregedő társadalom problémáját.

Az osztrák Kronen Zeitung hasonlóképp beszámol a magyar tüntetésről, de a hollandról is, ahol a tiltakozók nemcsak társadalmi igazságosságot követeltek, hanem az Európai Unióból való kilépést is.

Beindult az első közvetlen vonatjárat Budapest és Munkács között, és a menetidő ezzel jelentősen, 6 órára csökkent – adta hírül a Kozweek ukrán portál, amelyből megtudjuk, 21 euró a jegy ára. A közvetlen járathoz szükséges egységes pályarendszert a MÁV építette ki, és üzemelteti is, az ukrán vasúttársaság, az UZ viszont nagy reményeket fűz az így megkezdett közös fejlesztésekhez, hogy Munkács az európai vérkeringésbe bekacsolhatja a térséget. Tervezik az együttműködést a csehekkel és a szlovákokkal is.