Amerikai külügy: Pressman a mi érdekeinket képviseli Magyarországon
6/02/2023 08:40
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A magyar honvédelmi miniszter furcsa lépéseiről és üzleti ügyeiről írnak a nemzetközi lapok: mi történik a magyar hadseregben? Angliában az 1946-es magyar inflációval riogatnak. Amerikában kínai kémballon, Magyarországon egy orosz kémbank jelent a kémhálózat tagja. Az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatósága felszólította a magyar kormányt, hogy a diákok érdekében azonnal lépjen az egyetemi autonómia érdekében. A budapesti amerikai nagykövet nem a saját szakállára kritizálja a kormány oroszpárti politikáját. Nemzetközi lapszemle.
A BBC egyik gazdasági műsorában a súlyos brit infláció kapcsán magyar történelmi esettel példálóztak. A brit The National véleménycikke szerint elrettentő példaként emlegették, hogy Magyarországon 1945-46-ban hiperinfláció alakult ki, és ennek a csúcsán az infláció egy nap alatt megduplázódott, a nemzeti bank pedig kénytelen volt bilpengőt kibocsátani. Minden bizonnyal az európai nemzeti valuták történetének legelrettentőbb példája a magyar, ami egyértelműen bizonyítja, hogy mit jelent az, ha egy ország a háború rossz oldalán áll.
Szinte képtelenség volt megfelelő mennyiségű pénzt nyomni, az ország gazdasága a teljes összeomlás szélén állt. Ennek a szomorú fejezetnek a forint bevezetése vetett véget – írja a The National.
Valami egészen furcsa dolog történik a magyar hadseregben, miután Szalay-Bobrovniczky Kristóf az elmúlt 20 év legnagyobb elbocsátási hullámát vezényelte le a hadsereg vezetői posztjain, olyanokat is elküldve, akiket nemrég neveztek ki – írja a Center for European Policy Analysis, az Európai Politikai Elemzések washingtoni Központja. 200 olyan katonai vezetőt bocsátottak el, akik 25 éves szolgálattal rendelkeztek és a 45. életévüket betöltötték, holott a kormány 10 000 helyet nem tud betölteni a katonaságban. A kormány eddig nem adott magyarázatot a történtekre, legalábbis a magyar médiában ilyen jellegű cikket nem talált az írás szerzője
A DK politikusa, egykori honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes politikai tisztogatásnak nevezte az akciót, szerinte a kormány így akarja eltávolítani azokat, akik a NATO berkeiben otthonosan mozogtak. A miniszter fiatalításra hivatkozott - noha sokukat még 2010-ben, már az Orbán érában nevezték ki -, illetve arra, hogy a hadsereg nem szociális intézmény, különösen akkor, amikor Európa közepén háború dúl.
De az oroszok említése, agressziója esetleg fenyegetése nemigen található meg a szókészletében. Mindenesetre az írás is megállapítja, hogy az új miniszter meglehetősen üzleti szemléletű politikát folytat. Az ellenzék szerint az elbocsátottakat akarják kizárni a leendő üzletekből. A cikk megállapítja, hogy itt, a feltételezettnél súlyosabb problémát akarnak elfedni: a hadsereg átalakítása nem katonai célzatú, hanem kifejezetten politikai, és miközben Ukrajna NATO-tagságát ott akadályozza, ahol csak lehet, az orosz külföldi hírszerzés főnöke fiának viszont letelepedési engedélyt adott Magyarországon. Nem kizárható az összefüggés Szalay-Bobrovniczky korábbi cégespozíciójával sem, hiszen társtulajdonosa volt az orosz Transmashholdingnak, amelynek vezetőjét szankcióval sújtották a háború óta.
A kínai kémballon kapcsán a DW összeállítást közölt azzal a címmel: Vessük tekintetünket a világ kémhálózatára. Magyarország is bekerült az összeállításba, méghozzá a kémbanknak nevezett orosz pénzintézet Budapestre költöztetésével.
Közleményben sürgette az Európai Egyetemek Szövetségének igazgatósága, illetve szólította fel a magyar kormányt, hogy a diákok érdekében azonnal hajtsa végre azokat a változtatásokat, amelyek ismét lehetővé teszik az Erasmus és a Horizont programok működését az adott egyetemek autonómiájának újbóli biztosításával – írja a szövetség portálja, az Erudera. Michael Murphy, a szervezet igazgatója kitér arra is, hogy az oktatás színvonalát az intézmények függetlensége tudja garantálni. Idézik Gulyás Gergelyt is, aki többször elmondta, hogy a baj "Brüsszellel" van, a kormány pedig mindent jól csinál, ezért perre viszik az ügyet az Európai Bíróságon.
Az amerikai külügyi szóvivői tájékoztatón a magyar diplomáciai bonyodalom került szóba. A PBS, az amerikai állami tv csatorna a címében kiemelte: az amerikai külügyminisztérium megvédte a budapesti nagykövetét, akit azzal vádolnak, hogy beavatkozik a magyar belpolitikába.
Ned Price, külügyi szóvivő nagyon udvariasan azzal kezdte mondandóját, hogy Magyarország fontos NATO-szövetséges. Vannak nézetkülönbségek köztünk, amelyeket igyekeznek elsimítani. De Pressman nagykövet Budapesten a mi érdekeinket és értékrendünket képviseli, és ha ezekben nézetkülönbség merül fel, akkor jogában áll azt a magyar szövetségeseink tudomására hozni. David Pressman a Politiconak adott interjúban kifogásolta a magyar kormány Putyin politikáját tükröző és erősítő háborús álláspontját.