Amit a kánonról tudni kell

A témaadó dal:

Kováts Kriszta első vendégével, Körtvési Katalin kórusvezetővel, a Kodály Intézet kutatójával sorra vette a tudnivalókat a kánonról, beleértve a keletkezése történetét, és számos más érdekességről is szó esett, például Körtvési pályájáról, de különleges módon ezúttal a műsorvezető-énekes is több mindent elárult a zenei nevelődéséről, gyermekkoráról, lányával való „muzikális” viszonyáról.

A műsorban ugyancsak elhangzott, hogy annak idején, amikor Kováts Kriszta ezt a dalát fölénekelte, még igen különlegesnek számított, hogy valaki egymaga énekelje valamennyi szólamot; míg az elmúlt másfél év karanténos és online tapasztalatvilága után ez ma már szinte megszokottnak is számíthat.

A műsor második felében Kováts Kriszta Tóth Árpáddal, a Csíkszerda kórus karnagyával közösen is bemutatta a kóruséneklés improvizációs formáját, amely az együttest jellemzi: a Nyári kánon című, egyébként meglepően rég keletkezett, először 1240 körül lejegyzett dalt énekelte el két szólamban: ugyanabban a tónusban, pusztán más tempóban.

Kodály Zoltán Esti dala a Magyar Rádió Gyermekkórusának előadásában:

Tóth Árpád a világ minden táján tanít, szívügye mégis a budapesti Csíkszerda kórus, amelynek elődjét, a Halastót Halas Dórával együtt alapította. A Csíkszerda mindenki előtt nyitva áll, aki énekelni szeretne, nem feltétel az énektudás sem, ahogyan valószínűleg az sem egészséges, hogy akinek gyerekkorában nincsen eleve jó hallása, vagy hamisan énekel, azt nem is fejlesztik zenei neveléssel. Az improvizációs kórus egészen más megközelítésből indul ki, és egyre nagyobb sikernek örvend mind a résztvevők számát tekintve, mind a közönség körében.

Ha a két beszélgetés valamennyi részére kíváncsi, kattintson a fenti hangsáv lejátszás gombjára és hallgassa meg az egész adást!