Áprilisig szankcionálni lehetne a magyar kormányt
21/02/2022 11:19
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
Interjú Tineke Strik holland és Daniel Freund német európai parlamenti képviselőkkel.
Üdvözöljük önöket itt Budapesten. Üdvözlöm önöket a Klubrádió stúdiójában. Milyen misszió keretében vannak Magyarországon és milyenek első benyomásaik a választási kampányunkról?
A jogállami helyzettel kapcsolatos ügyekben járunk itt, de felmérjük azt is, mennyire demokratikus vagy antidemokratikus ez a mostani választási kampány – válaszol elsőként Tineke Strik holland európai parlamenti képviselő a zöldek színeiben. Az a benyomásom, hogy a sok, nem kormányzati civil szervezet, újságírók és még a bírák is nagyon el vannak keseredve, maguk is megtapasztalva azt, mennyire megváltoztatta az életüket a jogállam hiánya. Egyáltalán nem lesz könnyű feladat a mostani állapotokat felszámolni, hisz nincsenek független intézmények, független igazságszolgáltatás, sajtószabadság. Hisz ezek mind nélkülözhetetlenek és alapvetőek a szabad demokráciákban. És mi hagytuk, hogy oly hosszú időn keresztül ez így maradjon. Tudjuk, sok most a dolgunk, és nagy nyomás alatt van maga az Európai Uniós is, hogy a magyar állampolgárok visszakapják azt, ami jár nekik. A jogállamot.
Daniel, nem gondolja, hogy az Európai Bíróság minapi döntését félremagyarázza Orbán és felhasználja saját nacionalista kampányához, hogy Magyarország nem szuverén, elveszi Brüsszel a függetlenségét?
Helyes döntés született – foglal állást Daniel Freund, német uniós képviselő, szintén a Zöldek színeiben. És egyszerűen szép volt látni, ahogy az Európai Bíróság élőben közvetítette a verdiktet, amire eddig még nem került sor, és magyarul olvasta fel a bíró. Ráadásul a magyar és a lengyel kormány kezdeményezte az eljárást, mondván, ütközik az uniós alapokmánnyal a jogállami eljárás. Most hogy elveszítették a pert, képesek a bíróság legitimitását megkérdőjelezni. Azt mondják, Brüsszelben politikai döntés született, de hát köztudott, hogy a döntés Luxembourgban született. Ez azt is mutatja, hogy el sem tudják már képzelni, hogyan működik egy független bíróság, mert ők másként intézik az ügyeket. Varga Judit igazságügminiszter pedig fake newst és hazugságot terjeszt, amikor magyarázatot keres az ítéletre. Azt mutatja, hogy nincs független bíróság, hogy kormányzati korrupció van, és épp emiatt van szükség a jogállami mechanizmust ellenőrző rendelkezésekre.
Gulyás Gergely még azt is hozzátette, hogy tulajdonképpen nincs olyan olyan uniós pénz, aminek kifizetését fel kellene függeszteni.
Freund: Egy éve van hatályban a jogállami mechanizmus, és az új rendelkezés szerint ugyebár befagyasztható az uniós támogatás. Márpedig Magyarország évente 6 milliárd eurót kap. Ezt mindaddig befagyasztják, amíg Magyarország meg nem reformálja a fennálló rendszert. Amíg helyre nem állítja a tényleges igazságszolgáltatást, vissza nem állítja az intézmények függetlenségét, fel nem számolja a korrupciót. És fel kell számolni azt a pályáztatási rendszert is, amelyben nemcsak a magyar közbeszerzések, de még az uniós pénzek is törvénytelenül kerülnek felhasználásra, hisz azokat részben Orbán Viktor barátai és családtagjai között osztják szét.
Strik: Azt hiszen, sok minden forog most kockán, már ami az állampolgárok érdekeit illeti. Ahogy Daniel is mondta, sajnálatos módon az uniós pénzek többsége nem az állampolgárokhoz kerül, nem a civil szervezetekhez, ahogy annak lennie kellene.
Mi tudható ebben a pillanatban a jogállami eljárás folyamatáról? Milyen formában fogja, ha fogja az Európai bizottság alkalmaznak az eljárásrendet?
Strik: Az Európai Bizottság első reagálása nagy csalódást okozott nekünk. Hisz már egy éve alkalmazhatták volna a jogszabályt. De vártak az Európai Bíróság döntésére. Most már tényleg nem találhatnak semmilyen kifogást, hogy elkezdjék a jogi folyamatot. És bebizonyítsák, hogy tényleg komolyan gondolják ezt az eljárást. Hogy tényleg védelmükbe veszik a magyar állampolgárokat. Azonnal el kellene küldeniük a magyar kormánynak a felszólító levelet, és sajnos még az is időbe telik, hogy a kormány válaszoljon rá.
A Süddeutsche Zeintung úgy tudja, hogy két hét múlva kezdhetik meg az eljárást. Önök tudnak valami közelebbit, friss információt megosztani ezzel kapcsolatban velünk?
Freund: Sokkal inkább napokba, mint hetekbe telik, hogy elkészüljön az alkalmazáshoz szükséges konkrét eljárásrend. Az egészet egy hét alatt, de maximum kettő alatt le lehetne bonyolítani. Viszont most komoly vita zajlik a bizottságban arról, hogy elküldjék a kormánynak a hivatalos jegyzéket még a választások előtt, vagy csak utána? De ha középtávon nézem a várható fejleményeket, akkor is legkésőbb áprilisban be kell indulnia a folyamatnak. Mi még tavaly keresetet indítottunk a bizottság ellen, mert semmit nem tett, egyszerűen tétlenül nézte, hogy minden tovább folytatódjon.
Abban az esetben, ha az ellenzék győz a választáson, akkor visszafordul ez a folyamat?
Strik: Nem tudom elképzelni, hogy a folyamat visszafordítható. Merthogy a helyzet abban a pilanatban is változatlan lesz. Tekintve az intézményeket, a törvényeket, amelyek továbbra sem fognak megfelelni az uniós törvényeknek. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék hatalomra kerülve nagyon nehéz helyzetben lesz, mert mit kezd például a kétharmados törvényekkel?
Pontosan, ez lett volna a kérdésem: mi lesz a kétharmados törvényekkel?
Freund: Igen, tegyük ezt tisztába! A feltételek a kormányváltásnál ugyanazok lesznek, mint most. Ami azt jelenti, hogy a jogállami mechanizmusnak továbbra sem fog megfelelni az új kormány, az eljárás jogossága továbbra is fennáll majd. Az ellenzéket szerintem épp az fogja segíteni, hogy a jogállami feltételrendszernek az abban írtak szerint igyekszik majd megfelelni és aszerint cselekedni. Mert a jelen pillanatban úgy néz ki, nem tud kétharmadot szerezni az ellenzék. Az Unió részéről érkező nyomás hatására felgyorsulhatnak a reformok.
Strik: Az nyilvánvaló, hogy minden magyar állampolgár azt szeretné, hogy a jogállami eljárás során ne legyenek leállítva a támogatások. Azt is tudom, hogy nagyon sok jogász töri most azon a fejét, miként oldható meg a kétharmados törvények problémája. Talán egy referendum megoldás lehetne erre… De mivel olyan nagy a tét, senki nem kívánja, hogy egyszerű technikai akadályok miatt elakadjon a folyamat. Tehát a lehető leggyorsabban vissza kell térni a jogállam jelentette rendszerhez, a független intézményekhez, a kiszámítható és elvárható bírósági gyakorlathoz, a független sajtóhoz, amit a bizottság és a bíróság is feltételül szabott.
10-12 év telt el anélkül, hogy a rendszeren tudott volna változtatni az Unió. Vajon milyen szerepe volt ebben Angela Merkelnek, akit a kompromisszumok emberének tartanak. Más lesz a új kancellárral az élen, nem akad el a 7-es cikkely alkalmazása?
Freund: Mi zöldek a kormánykoalíció részeként, és Annalena Baerbockkal pedig a külügyminisztérium élén - ezek az ügyek hozzánk tartoznak. A koalíciós egyezmény e téren világosan fogalmaz. S a mi politikánk merőben más, mint amilyet Angela Merkel képviselt e téren az elmúlt 16 évben. A külügyminiszterünk egyéként azonnal reagált a szerdai euróapi bírósági döntésre. Nem véletlenül. A német kormány a legnagyobb az Európai Tanács összetételét tekintve is. De az is igaz, hogy egyedül Németország nem elég egy ilyen horderejű ügy megoldásához. Minden tagállam együttműködésére szükség van, s remélem, a jövőben ez az összefogás meg is lesz. Fel kell ugyanis ismernünk, hogy ellenkező esetben az Unió szétesik, ha nem beszélünk őszintén és egyenesen arról a válságról, amiben most élünk.
A magyar illiberális demokrácia valóban távolodik az Uniótól, ezzel egyidőbena jelek szerint egyre közelebb kerül Putyin orosz és Xi-Chin Ping kínai elnök rendszeréhez. Hogy érzik önök Brüsszelben, bizalmatlanság van Orbán ellen?
Strik: Ahogy a felméréseket néztem, Magyarországon még mindig kifejezetten magas az uniópárti szavazók aránya. Ezért azt hiszem, egyik fél sem engedheti meg azt, hogy eltávolodjon Magyarország az EU-tól, és még szorosabbra fűzze kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Ez az unió alapvető érdeke kell legyen. És ezzel a vezetőség szerintem tisztában is van. Nem beszélve arról, hogy ez Magyarország pénzügyi érdeke is.
Freund: Egyértelmű, hogy az Uniót is gyengíti ezzel Magyarország. Mert mindenkinél többször élt vétójogával a Fidesz-kormány az elmúlt évek során. Blokkolja vagy csak azzal fenyegeti és bénítja meg az Unió munkáját, legfőképp külpolitikai téren. És most, amikor az oroszok Ukrajna határán felsorakoztak, amiből támadás is lehet, akkor Orbán mindenféle egyeztetés nélkül elmegy Putyinhoz. Látták a zászlókat mögötte? Macron francia és uniós zászló előtt tartott sajtótájékoztatót, Olaf Scholz német és uniós előtt szintén. Orbán magyar és orosz zászlók előtt állt, nem volt uniós zászló. Ez elég sokat elárul róla.
Elszigetelődött Orbán az uniós közösségben? Önök személy szerint ezt hogyan érzékelik?
Strik: Igen, és egyre jobban. A lengyelek temrésztesen a pártját fogják, de végül mindig az egyéni politikai érdekek érvényesülnek
Freund: De ha csak azt nézzük, hol volt ő 12 hónappal ezelőtt. Az Európai Néppártban. Angela Merkel egyik politikai szövetségese volt. Ha csak az elmúlt egy év történéseit vesszük számba, akkor azt mondhatjuk, igen, eléggé egyedül maradt. Nem tagja egyik pártcsaládnak sem a Fidesz, nem vesz részt Orbán semmilyen előzetes tanácsi egyeztetésekben az állam- és kormányfők csúcsértekezlete előtt. Szóval, tényleg csak egykét ember áll vele szóba. Viszont ha Putyinról vagy Bolsonáróról van szó, vagy Salviniről, Marine Le Penről – akkor a barátairól beszélhetünk, de ők nem barátai az Uniónak.
Van egy új frakció alakításának bármi jele, amit Orbán hozna össze?
Freund: Én nem látom.
Strik: Egy éve egyedül vannak. Az elején nagy volt a szervezkedés, de mára ennek nem látjuk jelét. Azt hiszem, most mindenki azt várja, mi történik áprilisban Magyarországon
Köszönöm az interjút.
A beszélgetés megtekinthető a Klubrádió YouTube-csatornáján is, iratkozzon fel, és ne marad le videós anyagainkról.
2022. február 19. szombat 15:00
Riporter: Csernyánszky Judit
