Átpolitizálódott az oltások ügye, és ez Orbánra hullhat vissza

A Reuters beszámol Szijjártó Péter tegnapi bejelentéséről, miszerint 6 ezer ampullányi orosz koronavírus elleni vakcina érkezett Magyarországra. Egyelőre azonban nem világos, hogy fel fogják-e használni ezt a fajta oltóanyagot – írja a hírügynökség, és hozzáteszi: az Európai Unió előírásainak értelmében a Szputnyik V vakcinát bármelyik EU-országban való piacra bocsátás előtt engedélyeztetni kell az Európai Gyógyszerügynökséggel. A Reuters szerint Magyarország olyan lépésre készül, amire uniós tagállam részéről még nem volt példa: kísérletet kíván folytatni az orosz oltóanyaggal, és esetleg annak gyártását is tervezi. Ez újabb súrlódást eredményez Brüsszellel – jegyzi meg a beszámoló.

A Politico című amerikai portál európai kiadása egyébként a minap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy Magyarországon az oltással, immunizálással kapcsolatos kérdések nagy mértékben átpolitizálódtak. Orbán Viktor miniszterelnök – írta a portál – hónapokon át büszkélkedett azzal, hogy országa más uniós országoknál keményebben dolgozik az oltóanyag biztosításán, és Magyarország még a startpisztoly eldördülését is megelőzte, egy nappal hamarabb megkezdte az oltást, mint a többiek, holott az Európai Bizottság egységesen, összehangolt módon, december 27-ére javasolta a vakcináció kezdetét. Orbán arra panaszkodott, hogy az európai szabályozó hatóságoknak túl sok időbe telik az engedélyezés, és azt állította, hogy Magyarország lesz az első olyan európai ország, ahol orosz és kínai oltóanyagot fognak használni.

Hónapokkal később azonban – folytatódott a Politico cikke – Magyarországnak még mindig nincs se orosz, se kínai vakcinája, és a bírálók szerint a miniszterelnök közben alááshatta általában véve az oltásba vetett bizalmat. Bár végül is az EU által jóváhagyott BioNTech/Pfizer vakcina lett az első, amelyet alkalmazni kezdtek Magyarországon, a kritikusok azt mondják, hogy a kérdés átpolitizálása szkepticizmust váltott ki, és a Központi Statisztikai Hivatal friss felmérése szerint a magyaroknak csak a 15 százaléka akarja határozottan beoltatni magát. A megkérdezettek 21 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, 28 százalék azt mondta, hogy talán, miközben 35 százalék elutasító választ adott. Ez a felmérés nem tett különbséget az egyes vakcinák között. A Napi.hu megbízásából a Pulzus által végzett novemberi felmérés azonban azt mutatta, hogy a magyarok jobban bíznak a nyugati oltóanyagban: 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát az EU által jóváhagyott vakcinával, és csak 11 százalék állította, hogy elfogadná az orosz vagy a kínai szérumot.

Közegészségügyi szakértők szerint – írta a Politico – Orbán értékes időt vesztegetett el azzal, hogy pontokat akart szerezni Putyinnál, amikor a Szputnyik vakcina alkalmazását forszírozta. Ehelyett a kormánynak széles körű kampányt kellett volna folytatnia a közvéleményben annak érdekében, hogy meggyőzze az embereket a vakcinák biztonságosságáról és hatékonyságáról – ismertette az amerikai portál Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos véleményét. Idézte a cikk Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter – jelenleg az Egészségügyi Világszervezet konzulense – bírálatát is, miszerint sok az egymásnak ellentmondó nyilatkozat az oltással kapcsolatban, a közvélemény tájékoztatása nem kielégítő, és ennek következtében az oltás elutasítottsági aránya az európai átlagnál magasabb Magyarországon.

A Politico azt állapította meg a Szputnyik oltóanyagról, hogy az ígéretes, ám a tudósok bírálták az orosz kormányt, mert az megadta az engedélyt, mielőtt kipróbálták volna az oltóanyagot az emberek széles körén. Moszkva kevés számú eset alapján is a nyugati vakcináknál hatékonyabbnak minősítette a Szputnyikot, csak azért, hogy győztesnek nyilváníthassa magát a globális versenyfutásban.

Az amerikai portál áttekintése kitért arra, hogy Magyarország történelmileg egyáltalán nem tekinthető az oltást illetően kétkedő országnak. 2018-ban az Európai Bizottság által támogatott felmérés során az derült ki, hogy a magyarok 91 százaléka általában véve biztonságosnak tekinti a betegségek elleni oltást. Sőt, idén augusztusban még 55 százalék azt mondta, hogy kész lenne beoltatni magát. Ehhez képest drámai esés figyelhető meg a koronavírus-vakcina iránti bizalom fokában. A Krekó Péter vezette Political Capital jelentése szerint a Szputnyik V engedélyezésének a kilátásba helyezése egyfelől megalapozatlan, másfelől alááshatja az oltásba vetett általános bizalmat. A Politico ezzel összefüggésben idézte Krekótól azt a megállapítást, hogy a magyar kormányzati kommunikációban Brüsszelt mindig akadályként, problémaként tüntetik fel, sohasem a megoldásként. A politológus szerint Orbán számára kulcsfontosságú, hogy azt mutassa, ő hozza Magyarországra a vakcinát, ő az, aki megmenti az országot.

A cikk kitért arra, hogy a kormány a TAJ-szám megadását is elvárja azoktól, akik regisztrálnak az oltásra, és hogy ennek az indokoltságát is vitatják a bírálók. Ha az emberek nem akarják, hogy beoltsák őket, akkor az eddig követett stratégia visszaüthet Orbánra – idézte a portál azokat a kritikus hangokat, amelyek arra is felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon az EU-n belül az egyik legmagasabb a koronavírus-elhalálozási arány. Ehhez járul – olvasható a cikkben -, hogy lehetségessé vált az ellenzék egységes indulása a 2022-es parlamenti választásokon. „A tét meglehetősen magas. Ha aláássák az emberek hajlandóságát önmaguk beoltatására, akkor annak a politikai következményeit Orbán szenvedheti el” – idézte a Politico Krekó Pétert.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala