Ausztriában is aggódnak a Pride betiltása miatt

Olyan országok, amelyeket a demokrácia erősségének tartottak, autoriter irányba csúsznak, és alig van hatása az EU azon minimális lépéseinek, amelyek a jogállamiság megvédésére lennének hivatottak. Erről a jelentésről írt cikket az EUObserver brüsszeli portálnak Eleanor Brooks és Balázs Dénes, a berlini szervezet két vezető tisztségviselője.

2024-ben – írják – határozottan jobbra lendült Európában a politikai inga: populista szélsőjobboldali pártok sikerrel lovagolták meg a bevándorlási hisztéria és a gazdasági bajok hullámát mind az országos, mind az uniós választásokon. És ott is, ahol nem győztek, az ő állításaikat visszhangozták fősodorbeli pártok, hogy udvaroljanak a választóknak.  

A jelentés elkészítői öt csoportba osztották az országokat, aszerint, hogy milyen erőfeszítéseket tettek a jogállamiság erősítése, az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtása érdekében.  

Az első csoportot a határozottan igyekvők alkotják – azok az országok, amelyeknek ugyan nem feltétlenül a legjobb a jogállamisági bizonyítványuk, de elkötelezetten törekednek a jobbításra. Ide tartozik a Cseh Köztársaság, valamint a jogállamiság helyreállításán dolgozó Lengyelország.  A második csoportba kerültek azok az államok, amelyek következetesen szinten tartják a jogállamisági mutatóikat. Ez a szint Írország és Hollandia esetében például kimondottan magas, Görögország és Málta esetében általában alacsony. A jogállamiság szempontjából romló mutatókat produkáló országok közé sorolták Franciaországot, Németországot, illetve Svédországot. A negyedik kategóriába tartoznak azokat az országok, ahol már a jogállamiság lebontása, intézményeinek szabotálása zajlik, tudatos megfontolásból vagy súlyos gondatlanságnak betudhatóan. Ilyen Olaszország, Bulgária és Szlovákia. 

Végül külön ötödik kategóriát jelent Magyarország, ahol a jelentés készítői szerint minden képzeletet felülmúlóan rombolják a jogállamiságot. Az elvártnál korábban is rosszabb állapotok tovább romlottak csaknem minden területen, kivéve a fékek és ellensúlyok állapotát, illetve a korrupció szintjét, ahol stagnálás figyelhető meg. 

A jelentés nyomán az EUObserver-cikk szerzői kiemelik, hogy általános jelenség a nem kormányzati – vagyis civil – szervezetekkel és az emberi jogvédőkkel való bánásmód romlása. E tekintetben egyedül Csehországban javultak a feltételek. A Polgári Szabadságjogi Unió Európáért Lengyelország példája, a jogállamiság helyreállítása érdekében ott folyó küzdelem láttán azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a jogállamiság megsértése esetén ne riadjon vissza a kötelezettségszegési eljárások megindításától és szükség esetén az uniós források megvonásától sem. 

 

A Der Standard című bécsi lap közli az APA osztrák hírügynökség tudósítását arról, hogy Magyarországon be akarják tiltani a Pride-ot. Formai értelemben a gyülekezési törvény kiegészítéséről van szó, amelynek értelmében a gyülekezés nem sértheti a gyermekek védelméről szóló törvényt. Kimondottan a Pride-ot nem említik a szövegben, de a tervezet erről szól – írja az APA. A hírügynökség szerint a parlament elé terjesztett javaslat elfogadása biztosra vehető, hiszen Orbán Viktor jobboldali populista kormányának kétharmados többsége van a törvényhozásban. A szavazást valószínűleg már kedden megtartják – olvasható a beszámolóban, amely kitér arra is, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek, továbbá a bécsi Homoszexuális Kezdeményezés és a bécsi Pride szervező csoportja március 20-án, vagyis e hét csütörtökön este 7 órára tiltakozó demonstrációt hirdetett a bécsi magyar nagykövetség elé. David Stögmüller, a Zöldek LMBTQ-ügyi szóvivője felszólította az Európai Bizottságot, hogy ha elfogadják a törvényt, indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az osztrák szociáldemokraták egyenjogúsági szóvivője, Mario Lindner kijelentette: „ha egy uniós tagország lábbal tiporja együttélésünk olyan alapjait, mint a sokszínűség és a véleményszabadság, akkor ez az állam már nem nevezhető demokráciának”. A bécsi Pride szervezője, Katharina Kacerovsky-Strobl meghívta az érintett magyar közösségek tagjait és barátaikat az osztrák fővárosban május 31-től június 15-ig tartó Pride rendezvénysorozatra. A szivárványparádé június 14-én vonul végig a bécsi Ringen.

A párizsi Le Monde szintén hírt ad a tiltásra irányuló magyar törvényalkotási kezdeményezésről. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel Magyarország felsorakozik Oroszország és Belarusz mellé – Európában ugyanis csak ebben a két országban tilos a Pride.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)