Az elmúlt 13 évben semmilyen pozitív változás nem történt a jogállam helyzetében
21/01/2024 16:00
| Szerző: Csernyánszky Judit
Három német EP-képviselő a Magyarországot elítélő határozatról: Katarina Barley, Gunnar Beck, Daniel Freund. Csernyánszky Judit interjúja.
Nem értek vele egyet, és azzal sem, amiről néhány hete döntöttek az alapok egy részének odaítéléséről. Elégedetlen vagyok azokkal a jogi, törvényi rendelkezésekkel, amelyeket a magyar kormány hozott. Nézzünk legalább egy példát! Nyomásgyakorlással ér fel, amikor a törvényszék bizonyos ügyeket bizonyos bíráknak utal ki. Az igaz, hogy ezt a kitételt papíron megváltoztatták, azonban felsorolnak kivételeket. Sok kivétel van. Például, ha az adott bíró nagyon elfoglalt, akkor ki lehet szignózni az ügyet egy másiknak. Ki tudja ezeket a kivételeket, azok jogosságát ellenőrizni? Mindenféle kiskapukat építettek be. Nem beszélve arról, hogy jól tudjuk, mást mond és megint mást cselekszik Orbán Viktor. Ismerjük, milyen. Kettő: a bizottság nem várta meg, hogyan működik az ún. igazságügyi reform a gyakorlatban. Korábban megtapasztaltuk azt is, hogy hiába korrigálják a törvény szövegét, a gyakorlatban annak semmi foganatja, nem alkalmazzák. Több kifogásom van a bizottság döntésével szemben.
A Fidesz-KDNP-s Hidvéghi Balázs a vitában úgy fogalmazott, hogy az az igazi diktatúra, ha azért akarják elvenni a szavazati jogot a magyar kormánytól, mert nem ért egyet a többséggel. Erről mit gondol?
Jól ismerjük a taktikáját. Számtalanszor megtapasztaltuk ezt Magyarországon és más országokban is. Egyszerűen csak kiforgatják a szavainkat. A valóságos helyzetnek az ellentétjét festik le. A 7-es cikkelyes eljárás 2018 óta napirenden van, csakhát soha semmi nem történt. Most nem az 1. paragrafusát alkalmaznánk, a kötelezettségszegési eljárásokat a szankciókkal, hanem a 2. paragrafust, ami ennél drasztikusabb, mert megvonná a kormánytól az uniós szavazati jogot. Az a igazság, hogy ha visszanézünk a kezdetekre, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt 13 évben semmilyen pozitív változás nem történt a magyar jogállam helyzetében. Pedighát, vegyük már észre, hogy minden Orbán Viktoron múlik. Miatta történnek ezek a szégyenletes dolgok. Egyszerűen csak be kellene tartania az EU alapszerződésében foglaltakat, és felfognia, mi várható el egy demokratikus államtól.
Milyen lépéseket tesznek a határozat elfogadása után?
Meglátjuk. Ugyanis a parlament csak a lehetőséges forgatókönyveknek nyit utat. Merthogy nem kötelezi a bizottságot és a tanácsot semmire. Azontúl, hogy értékelést adtunk a magyar helyzetről, felszólítottuk a tanácsot a 7-es cikkely alkalmazására. Bíróságra visszük, jogos volt-e az uniós alapok feloldása. Többféle jogi eszközünk van arra, hogy cselekvésre és jobb belátásra bírjuk a bizottságot, mint végrehajtó testületet.
A Tanácsban egyhangú szavazás szükséges, ugye?
A legvégén igen, de addig több szakasza van a jogi procedúrának.
Viszont épp szerdán fogadtak el a szlovák jogállami kifogásokat felsoroló elítélő javaslatot, aminek következménye lehet, hogy Lengyelország bajtársiasságát Szlovákia tölti be ezentúl és megint nem lesz egyhangú szavazat a Tanácsban. Nem tart ettől? Ráadásul Robert Fico itt, Budapesten ígérte meg, hogy mindenben támogatni fogja Orbánt, ha támadás érné a magyar szuverenitást. Jelentsen is ez bármit.
Egyelőre nem látjuk azt, amire számítottunk. Fico mindent megszavazott és támogatja Ukrajnát is.
✷
Magyarországnak teljes jogában áll úgy szavazni, ahogy akar. Az unió alapokmánya erre felhatalmazza őt – fogalmazott megkeresésemre Gunnar Beck, az Identitás és Demokrácia parlamenti frakció tagja, aki szintén német képviselő. Orbán ezzel nem sért meg semmilyen törvényt. Jogában áll a vétó lehetőségével élni.
Ön sem támogatja Ukrajna uniós tagságát vagy támogatását?
Túl korai Ukrajna uniós tagságáról még tárgyalni is. Először teremtsenek békét. Legyen béke!
Nem gondolja, hogy ez csak szimbolikus gesztus Ukrajna felé és üzenet Oroszországnak? Hisz mindenki tudja az Unióban, sokáig nem lesz Ukrajna tag.
Mindenkinél nagyobb előnyre tenne szert így Ukrajna és Oroszország haragját sem vívnám ki, ha lehet. De most beszéljünk Magyarországról. Bírálják a baloldaliak az igazságszolgáltatást, mert nem független! Azt kell mondjam magának, Németországban ennél sokkal jobb a helyzet. Bárcsak önöknél élhetnék, jobb dolgom lenne. Ha a törvények előtt mindenki egyenlő, akkor már rég el kellett volna indítani a 7-es cikkelyes eljárást Németország ellen. Magyarországot pedig békénhagyni.
Ne haragudjon, én nem ismerem ilyen közelről a német helyzetet, nem tudom megítélni, helyesek-e a maga állításai. Ezzel együtt nem gondolja, ha tetten érhető a jogállami normák megsértése, akkor érdemes tenni ellene? Mert a demokrácia intézménye így működik!
Nagy általánosságban természetesen egyetértek önnel, de a kérdés az, mit nevezünk jogállamnak. Ugyanis az EU újradefiniálta a jogállam fogalmát. Ha nem értesz egyet a migrációs/bevándorlási politikájával, vagy a klímaváltozással, a sort folytathatnám, azaz a többség ellen szavazol, akkor szerintük te megsértetted a jogállami normákat.
Ó, tudom én azt, maguknál ez a retorika. De nálunk 13 éve egyértelmű bűncselekemény esetén sem indít eljárást a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróságban és a Média Hatóságban, és sok más intézményben csak kormányzati kinevezettek vannak. Nem csoda, hogy a mi rádiónktól is elvették a frekvenciát. És akkor hadd említsem a kormányzati korrupciót.
Akkor általános választ adok önnek. Magyarország sem tökéletes, mert sok más ország sem. Valóban szankcionálni kell a törvénytelenséget és a korrupciót. De Magyarországon például nem fordul elő, hogy be akarnák tiltani az ellenzéki pártot. (itt nyilván a sokak által nácinak tartott AfD-re gondol). Németország mindenben sokkal lejjebb csúszott, mint Magyarország. Bármikor örömmel lecserélném a német kormányt az Orbánéra.
Az EP alelnökénél végül rákérdeztem Gunnar Beckre is, aki szerint Németországban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.
Szélsőjobb politikus, aki autoriter rendszerben gondolkodik, ahol a kormányfőt nem érheti kritika. A Klubrádiót is azért fosztották meg a frekvenciájától, mert merte bírálni a kormányt. Csak nézze meg a német sajtót, televan kormánykritikával. Szerintem nálunk szabad a sajtó és a véleménynyilvánítás. Amit állít, az abszurd, de ezzel ő maga is tisztában van. Ők a demokráciát akarják újradefinálni. Ahogy Orbán. Aki illiberális demokráciaként írja le a rendszerét. De hát ilyen nincs, a fogalmak önmagukban is ellentmondanak egymásnak. Tulajdonképpen ők autokráciát akarnak építeni maguknak.
✷
Viták természetesen mindig vannak, de a végeredményben mindig születik egyezség a demokratikus pártcsaládok között, aminek erős jelképes üzenete van azon túl, hogy a Bizottság ellen feljelentést teszünk az Európai Bíróságon a befagyasztott pénzek feloldása miatt – ezt már Daniel Freund, a Zöldek német uniós parlamenti képviselője mondta arra a kérdésre, nehéz volt-e az öt nagy pártfrakció (EPP, S&D, Liberálisok, Zöldek és a Baloldal) támogatását megszerezni. És ő az is, akit Kocsis Máté lenácizott parlamenti beszéde elhangzását követően. De őt ez nem zavarja, mert határozott véleménye van a Fideszről. A határozat 7-es cikkely második pontjának hatályba léptetésére is felszólítja az Európai Tanácsot, miszerint vonja meg Magyarországot szavazati jogától.
Hogy néz ki mindennek a menetrendje?
Mindezek technikai kidolgozása már folyamatban van. A jogrendi bizottság készíti elő a keresetet, majd az Európai Parlament jogi szolgálata összeállítja a perdokumentációt, de még vita van a bizonyítékok kiválasztásában. Meglátásom szerint két fontos érvünk van. A magyar kormány nem teljesítette maradéktalanul azokat az Unió által kért igazságügyi reformjavaslatokat, amelyeket Ursula von der Leyen teljesítettnek minősített. Nem lehet amolyan checklist alapján egyszerűen csak kipipálni a teljesítéseket. Ugyanis az Európai Bizottság elnöke épp azon a napon küldött ki a tagállamoknak egy levelet arról, hogy a jogállami feltételrendszereknek mind a mai napig nem felel meg a magyar gyakorlat. Nincs jogállam a strukturális és rendszerszintű összevetésben, és a korrupció értékelése szerint sem. Tehát itt egy másik pénzügyi alapról és jogi eljárásról van szó. Óriási ellentmondást látok itt. Abszurd, hogy ugyanazon a napon egyszerre állította von der Leyen (fon der lájen) , hogy minden rendben van, illetve semmi sincs rendben a jogállammal. Tehát semmi más dolgunk nincs, mint ezt a két bizonyító erejű és egymásnak ellentmondó bizottsági véleményt kell elküldenünk Luxemburgba.
Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósul, mire számít?
Azonnali politikai hatása a lépésnek. Hisz február 1-én ismét összeül az Európai Tanács, éppen Orbán miatt, akinek vétója megakadályozta a hosszútávú költségvetés elfogadását és Ukrajna megsegítését. Remélem, így elkerülhetjük, hogy Orbán ismét bezsarolhassa a bizottságot. Hisz miután felszabadított 10 milliárd eurót a befagyasztott alapokból, Orbán az ún. kávészünetének köszönhetően sikerült egyhangúan megszavazni Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a startját. S ugyebár megint Orbánon múlik, kap-e támogatást a háborúban álló ország. Bízom abban, hogy a bírósági ügy tudatában a bizottsági elnök kétszer meggondolja, mit lép. Emellett pedig ideiglenes intézkedéseket vezethetünk be mindaddig, amíg az Európai Bíróság ki nem hirdeti a verdiktet. Azaz: amíg nem állapítja meg a bíróság, ez sajnos lehet két év is, hogy jogosan vagy jogellenesen ítélte-e oda von der Leyen Magyarországnak a 10 milliárd eurós támogatást, addig kérésünkre felfüggesztheti a befagyasztott források további, esetleges kiutalását. S én ezt is komoly eredménynek tartanám. A demokrácia alfája és omegája, hogy a demokratikus intézmények kontroll alatt tarthassák a kormányt. Semmi problémánk nem lenne vele, ha mindezeket betartaná.
A pénzek ismételt befagyasztására akár a választások előtt még sor kerülhet?
Nagyon bízom benne. És itt van a 7-es cikkelyes eljárás is, 2018 óta állnak az ügyek. A kormány hazudik arról, hogy bármit is tett volna a jogsértések korrigálása érdekében. Nem beszélve arról a zsarolásról, amivel a 440 millió uniós állampolgárt képviselő Európai Tanácsot is túszként megbénítja. Ukrajna megsegítését elutasítva az egész uniós közösséget biztonsági kockázatnak teszi ki Orbán. Hisz Ukrajna nemcsak a saját értékrendjéért, hanem a mi biztonságunkért is harcol. Hisz Putyin nem egyszer értésre adta, hogy a volt szovjet birodalmat akarja újraéleszteni. Ez a biztonsági kockázat azonnali cselekvésre késztet mindannyiunkat. Ez nem játék.
Csernyánszky Judit interjúja a Hetes Stúdió 2024. január 20-i adásában hangzott el.
