"Az ember számít, nem a státusz”

Habár a portréfotóval, és az általa kitalált Sajtófotó kiállítással azonosítják a legtöbben Szalay Zoltánt, karrierje kezdetén kistelepülésekre utazva szociofotót készített elsősorban. László Ágnes író, újságíró, a neves fényképész özvegye emlékezett vissza. A vele készült interjúból kiderült, Szalay Zoltán pályájának egy másik izgalmas kalandja volt a hatvanas-hetvenes évek könnyűzenei világának megörökítése. László Ágnes elmesélte annak a legendás portrénak az elkészültének a történetét is, amelyet Szalay Zoltán Latinovits Zoltánról készített. Hozzátette, Szalay Zoltán nagyon szeretett embereket fényképezni, de soha nem érdekelte a státuszuk.

A műsor folytatásában Kincses Károly fotótörténész arról mesélt, hogyan jött létre és divatba a portréfotózás. Elmondta, a fényképezés 1839-es feltalálása előtt csak a kivételezetteknek volt egyáltalán képe saját magáról, a rokonairól. Az említett dátum nagy változást hozott, hiszen, ekkortól az átlag polgár is készíttethetett magáról fotót. Hozzátette, abban az időben még híresebb festők is felhagytak a portrékészítéssel, hiszen úgy látták, hogy a fényképnél pontosabbat nem tudnak készíteni.

Címlapi kép: Szalay Zoltán - a felvételt Eifert János készítette