Az EU eddig szemet hunyt a kínai propaganda felett
26/05/2023 09:30
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Az EU-n kívülről érkező finanszírozásra vonatkozó, a külföldi beavatkozási kísérletek elleni uniós jogszabályon dolgoznak Brüsszelben. Ezzel próbálják elejét venni főként a kínai befolyás és propaganda terjedésének – írja a Politico.
Az Európai Unió tagállamainak kereskedelmi ügyekben illetékes miniszterei megállapodtak abban, hogy újabb egy évvel meghosszabbítják az ukrán termékek importját sújtó korlátozások felfüggesztését – adta hírül a Reuters, hozzátéve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: azon van, hogy ez a felfüggesztés véglegessé váljék, és hogy a teljes liberalizálás alól ne legyenek kivételek. Ezzel arra utalt, hogy öt, Ukrajnával szomszédos ország – Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia – továbbra sem engedélyezi bizonyos ukrán agrártermékek forgalmazását, bár azok tranzitjához hozzájárul. A megállapodást megelőzően ugyanis Magyarország és Lengyelország – helyi gazdák tiltakozása miatt – importtilalmat vezetett be az ukrán gabonára.
Izraelben az emberi jogi szervezetek elvesztik közhasznúságukat, ha külföldről támogatást fogadnak el
Izraelben a jövőben 65 százalékos adókulccsal kívánják sújtani a külföldi kormányoktól az ország emberi jogi szervezeteihez érkező támogatásokat – írja berlini Tageszeitung, közkeletű rövidített nevén a taz. A törvénytervezetről vasárnap folytat vitát a Kneszet igazságügyi bizottsága. A jogi konstrukció abban állna, hogy az ilyen támogatások esetén a szóban forgó szervezet elveszíti a közhasznú minősítést, és ezzel együtt a jövedelemadó megfizetése alóli mentességet. A cikk szerint ez az intézkedés, ha bevezetik, végzetes lenne számos, a kormányzattal szemben kritikus beállítottságú, illetve baloldali nem kormányzati szervezet – úgynevezett NGO – számára, hiszen azok jelentős mértékben ráutaltak a külföldi pénzügyi támogatásra. A taz azt írja, hogy a jobboldali NGO-k rendszerint kevéssé függnek külföldi támogatástól.
A lap beszámol arról, hogy a törvénytervezettel szemben éles bírálat érkezett az Egyesült Államokból: Matthew Miller, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője leszögezte, hogy a nem kormányzati szervezetek létezése döntő fontosságú a demokratikus és reagálni képes, átlátható kormányzás szempontjából. Steffen Seibert, az izraeli német nagykövet súlyos aggodalmának adott hangot az elképzelés kapcsán, és úgy fogalmazott, hogy a civil társadalom akadályoktól mentes kapcsolatépítése különös jelentőségű a liberális demokráciákban. A berlini lap szerint ennek a törvénytervezetnek – valamint általában az egész izraeli igazságügyi reformcsomagnak – a bírálói közül sokan vonnak párhuzamot a magyarországi és oroszországi demokráciaellenes fejleményekkel.
Az, hogy kidolgoznak egy ilyen tervezetet, Benjamin Netanjahu miniszterelnök ígérete volt, amit Itamar Ben-Gvir szélsőjobboldali nemzetbiztonsági miniszternek tett, a tavaly év végén megszületett koalíciós megállapodásban. Az izraeli emberi jogi szervezetek és azok finanszírozása körüli politikai csatározások nem újkeletűek. Az NGO-k átláthatóságáról még 2016-ban – szintén Netanjahu kormányzása alatt – született törvény előírta, hogy az a nem kormányzati szervezet, amelyhez a támogatások több mint fele külföldről érkezik, ezt a tényt köteles az államnak jelezni, valamint kiadványaiban feltüntetni.
A Nyugat eddig jobbára szemet hunyt a kínai propaganda felett
A civilszféra átláthatóságának a megteremtése, mint törekvés azonban nem csak illiberálisnak mondott hatalmi körökben érhető tetten. Paradox módon valami hasonlóra bukkantam a Politico című amerikai portál európai kiadásának az egyik cikkében is, amely egy olyan európai bizottsági tanácsadót szólaltat meg, aki felpanaszolja, hogy az Unió – főként annak nyugati része – nagyrészt szemet huny a kínai befolyás és propaganda előtt, ami pedig egyre erősebb a médiában, az elemző műhelyekben, tudományos intézményekben és a nonprofit szervezetekben. A szóban forgó szakértő a cseh Ivana Karásková, aki a szintén cseh Věra Jourová bizottsági alelnöknek a tanácsadója. Kirívó példaként említi, hogy két csehországi rádióállomás rendszeresen vesz át előre elkészített tartalmakat a kínai állami rádiótól.
A Politico kitér arra, hogy Brüsszelben olyan, „demokráciavédelminek” nevezett uniós jogszabályon dolgoznak, amely az EU-n kívülről érkező finanszírozásra vonatkozna, a külföldi beavatkozási kísérletekkel venné fel a harcot. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már tavalyi évértékelő beszédében említést tett arról, hogy az Amszterdami Szabadegyetemen a kínaiak burkolt befolyásoló tevékenységet folytattak. Az intézmény a lefolytatott vizsgálat nyomán felhagyott a kínai finanszírozás fogadásával. Az EU most olyan, átláthatóságinak nevezett jogi előírást készít elő, amely a szervezeteket kötelezné külső eredetű forrásaik feltárására. Kilétüket felfedni nem kívánó bizottsági tisztségviselők szerint a tervezet alapján bírsággal lennének sújthatók azok a szervezetek, amelyek ezen bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.
A Politico cikkéből az is kiderül, hogy bár a névvel megszólaltatott szakértő a kínai befolyás veszélyeit taglalja, különböző nonprofit csoportok azt az aggályukat hangoztatják, hogy a tervezet elfogadása éppenséggel Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezére játszhatna, mert uniós felhatalmazással csaphatna le azokra a demokráciavédő szerveződésekre, amelyek az Egyesült Államokból – vagyis szintén EU-n kívülről – kapnak pénzt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.05.26., péntek 6:00
Riporter: Kárpáti János