Az EU-t okolja Orbán azért, amit az orosz-magyar kapcsolatok kénytelenek most elszenvedni
19/10/2023 08:48
| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió
A Washington Post legsúlyosabb bírálatként jegyzi meg, hogy Orbán akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor utóbbi ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.
Ahogy arra számítani lehetett, az Orbán-Putyin találkozó Pekingben – nem csak egy futó kaland. A nemzetközi sajtó nehezen tér napirendre felette, így a Washington Post moszkvai tudósítója is belevetette magát az értékelések özönébe. A cikkből csupán azt emelném ki az itthon már jól ismert részletek ismertetése nélkül, hogy Orbán szívélyes találkozója Putyinnal tovább mélyíti a NATO és az EU-partnerek frusztrációját, amikor Putyin szándékos izolálásának igyekezetét Orbán fokozatosan aláássa, amikor rendszeresen opponálja az Oroszország elleni szankciókat is. A cikk egyébként azzal a szerző szerint legsúlyosabb váddal kezdődik, hogy Orbán akkor találkozik az orosz elnökkel, amikor utóbbi ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Megadja rá a magyarázatot is, emlékeztetve arra, hogy Magyarország jó előre közölte, nem fogja letartóztatni Putyint, annak ellenére sem, hogy a hazánk aláírta a Nemzetközi Büntető Bíróság római statútumát.
A Washington Posttal szemben az időnként szélsőségbe hajló jobboldali Washington Times is ritka és meglepő találkozónak minősíti, hogy milyen körülmények között tárgyalt Putyin egy uniós tagország vezetőjével. Ezek szerint ezt még az ő gyomruk sem vette be, amit láttak. Nem csoda, hogy roppant szűkszavú a beszámoló. S azt emeli ki leginkább a találkozót értékelve, hogy Orbán az Európai Uniót és szankciót hibáztatta azért, amit most kénytelenek elszenvedni a magyar-orosz kapcsolatok.
Kínos volt látni, hogy egy uniós tagország kormányfője kezet fog a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal
Az észt kormányfő, Kaja Kallas Párizsban elejtett megjegyzése is futott egyet a hírfolyamban: azt mondta, hogy nagyon kínos volt látni, hogy egy uniós tagország kormányfője kezet fog a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal, ráadásul mindez nem is következik a magyar történelem logikájából. – olvashatjuk a Wisconsin állambeli WHBL rádiós portálján, s rögtön emlékeztet is arra, hogy az 56-os forradalom leverésekor, amikor tankokkal vonultak be Budapestre a szovjetek, 2600-an vesztették életüket, s 600 szovjet katonát is megöltek az utcai harcokban. A Reuters ennek kapcsán megjegyzi, hogy még szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Putyinnal Orbán, és minden bizonnyal ő lesz az egyetlen a 27 tagország közül, aki nem fogja megszavazni decemberben az ukrán-EU felvételi tárgyalások megkezdését.
Bulgáriának joga van adót kivetni az orosz gázra
Bulgária megvédte álláspontját, amikor a magyar és szerb panaszokra reagált. Szerinte joga van az orosz gáz tranzitra olyan adót kiszabni, amilyet csak akar. Miután hazánk és Szerbia is az orosz gázt vásárolja mind a mai napig, ellenséges lépésnek tartja a megawatt-óránkénti 10 dolláros áremelést – tálalja a konfliktust részletesen a Szabad Európa. A bolgár kormányfő, Nikolaj Denkov ugyanis a tiltakozásra reagálva azt mondta, legalább így kialakul egy olyan versenyhelyzet a gázpiacon, amely végre átrendezheti azt, ami szerinte Európa javára válhat. No, és ezzel a piaci árral – nem titkolta – a bolgár érdekeket is szolgálja, jól jön ez a költségvetésüknek, legalább 1 milliárd dollárral beljebb lesz egy év alatt. Beszállt a vitába a bolgár pénzügyminiszter is, aki a Financial Timesnak elmondta, nem az volt a céljuk, hogy az említett két ország számára drágábban adják a gázt, hanem az, hogy ezzel kevésbé profitábilissá tegye a Bulgárián keresztül történő gázszállítást az oroszok számára. Erről egyébként komoly vita közepette politikai kérdés lett, amiről a bolgár parlamentben is ütköztek a vélemények és az oroszellenes pártok több voksot szereztek igazuknak. Az előzményekhez tartozik, hogy Oroszország leállította a háború kirobbantása után a gázszállítást Bulgáriába, miután az ország nem volt hajlandó rubelben fizetni érte. De abba belement, hogy a Gazprom a területén átszállítsa a gázt a két legnagyobb oroszbarát országnak, Szerbiának és Magyarországnak. Szijjártó Péter és Szerb kollégája megtorló lépéseket helyezett kilátásba. Az orosz TASZSZ hírügynökség viszont lehozta, hogy ezt a problémát Putyin és Orbán megtárgyalták Pekingben, ominózus találkozójukon.
Felvásárolnák a román OTP-t
A Románia Insider pedig azt írja, hogy egyáltalán nem örül az OTP annak, hogy ottani fiókjára nem igazán kedvező ajánlatot tett a Banca Transilvania, majd ezt túllicitálva a Raiffeisen Bank Romania. Az első ajánló az OTP Romaniára – amelyik a bankjai rangsorában a 10. helyen áll – 70-80%-os vételi ajánlatot tett, míg a Raiffeisen 100%-ban megvenné. Az ügylet egyelőre megakadt, mert egy újabb befektető is érdeklődik a májusban eladásra kínált romániai OTP iránt.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2023.10.19., csütörtök 6:00
Riporter: Csernyánszky Judit