Az idő Orbán ellen dolgozna?

Az UrdPoint a pakisztáni Iszlamabádban tudósít arról, hogy a Huawei harmadik beruházását jelentette be Magyarországon. A kínai telekommunikációs óriás kutatás-fejlesztési központot (K+F) hoz létre Budapesten mintegy száz mérnöki munkahellyel. Mindez pedig bizonyítja, soha nem voltak ilyen jók a kínai magyar kapcsolatok – idézte a lap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter méltatását, aki még azt is hozzátette, hogy ezzel erősítjük hazánk hírét a mérnöki szakágban.

A keleti nyitás politikájának sikerességét számokkal értékelte a magyar tárcavezető, e szerint az elmúlt tíz évben 25 százalékkal nőtt Magyarország keleti kereskedelmi forgalma, s az érkező befektetések 60 százaléka is a térségből származik. A cikk nem tesz említést arról, hogy nemzetbiztonsági kockázatból, kémkedés gyanúja miatt a világ egyre több fejlett országából űzik ki a kínai óriást, csakhogy Amerikát vagy Nagy-Britanniát említsük.

Nyitottság, sokszínűség, egyenlőség – egy nagy színjáték?

A németországi Bonnban aláírták az illetékes uniós miniszterek a kutatás szabadságát elismerő deklarációt, s bár az aláírók között Magyarország még nincs ott, de a szándékát jelezte – noha a CEU elüldözésével illetve a lex CEU-val tulajdonképpen ennek az ellenkezőjét demonstrálta a magyar kormány – írja a Tagesspiegel.

A dokumentum szignózása önkéntes, és különösebb következményeket sem von maga után. Mindenesetre olyan kifejezések szerepelnek a manifesztumban, mint nyitottság, sokszínűség, egyenlőség, integritás, felelősség és rugalmasság – megkövetelve mindezt nem középiskolás fokon. Kiegészítve azzal, hogy mindezek sarokkövei az igazi demokráciáknak.

A bonni deklaráció kezdeményezője a soros német uniós elnökség volt, közvetlenül pedig a német kutatásokért felelős miniszter, a CDU színeket képviselő Anja Karliczek. A kereszténydemokrata tárcavezető úgy fogalmazott, hogy nemcsak a kutatói szabadság megvédéséről van szó, hanem arról is, hogy a koronavírus idején bizonyos társadalmi csoportok határozottan támadják a víruskutatókat, vagy intézkedési javaslataikat. Az pedig konkrétan hiányzik a nyilatkozatból, hogy elítélnék a CEU elűzését, vagy éppen a gender-tanulmányok betiltását Magyarországon. A lengyelekről sem tesznek említést a szövegben annak kapcsán, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) hozott egy olyan intézkedést, amellyel büntetik azt a tudóst, aki a lengyelek holokausztban játszott szerepét kutatja.

Andreas Keller, a németországi oktatási és tudományos dolgozók szakszervezetének (GEW) elnökhelyettese szerint egy nagy színjáték, ami a szemünk előtt zajlik, mert nyomás alá kellett volna helyezni az Orbán-kormányt az elmúlt időszakban az e téren történt jogellenességek miatt. Egyelőre csak Szlovénia, Csehország, Spanyolország, Belgium, Írország, Észtország, Ausztria és Románia írta alá a nyilatkozatot. Lengyelország nem, Magyarország azonban jelezte szándékát a csatlakozáshoz. Izraelhez és Nag-Britaniához hasonlóan, noha ezek az országok nem uniós tagok. A kutatói szabadság folyamatos ellenőrzésének mechanizmusát is belefoglalták a szövegbe, amit most köröztetnek a csatakozni szándékozók között.

Ájultan kellett volna hallgatnia a vádakat

A Spiegelben a PiS-elnök Jarosław Kaczynski egyik volt szövetségese letartóztatásának és kórházba kerülésének kálváriáját olvashatjuk, amiből a tudósítás szerint egyértelműen látszik, hogy a lengyel kormányzó pártot egyáltalán nem érdekli, hogy országa épp most áll jogállami vizsgálat alatt. Ráadásul olyan uniós eljárásról van szó, amelynek eredményétől függően komoly támogatási összegek forognak kockán Lengyelország számára a hétéves uniós költségvetésből. Jaroslaw Kaczynski legkíméletlenebb kritikusáról, Roman Giertych letartóztatásáról van szó egyébként, aki az intézkedés során rosszul lett, összeesett, és kórházba került, Ezek után a poznani ügyész utánament az egészségügyi intézménybe, és úgy olvasta fel neki a vádpontokat, hogy Giertych eszméletlen állapotban volt.

És feltehetően igazuk is van ...

Magyarországot is megemlíti a Spiegel-cikk, mint olyan államot, amely ellen szintén különféle uniós eljárások és vizsgálatok folynak, és amelynek kormányát ezek ugyancsak nem izgatják. Daniel Freund, német zöldpárti európai parlamenti képviselő azt mondta, a lengyel és magyar kormányzat is azt gondolja, úgysem tud tenni ellenük Brüsszel semmit. És feltehetően igazuk is van – tette hozzá a német ellenzéki politikus, aki a jogállamiság magyarországi helyzetét pár napja testközelből is vizsgálta, és ennek részeként a fenyegetett helyzetben működő Klubrádióba is ellátogatott.

A politikus szerint tehát a két ország, amely az uniós alapok legnagyobb haszonélvezője, a jogállamisági problémák ellenére is minden bizonnyal meg fogja kapni a következő hétéves uniós ciklusra kinéző tetemes summát – Magyarország éves átlagban akár több mint 5 milliárd eurót. Daniel Freund egyúttal ismét bírálta a 2020 második felében működő német uniós elnökséget, amiért az tovább lazítaná az uniós támogatások feltételrendszerét, kevésbé kötné a pénzek kifizetését a jogállamisági elvárások teljesítéséhez.

A cikk azzal is foglalkozik, hogy Lengyelország és Magyarország már utalt rá, hogy a jogállami feltételek erőltetése esetén megvétózza az uniós költségvetési megállapodást, illetve a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került tagállamok megsegítésére összeállított pénzügyi mentőcsomagot. A Spiegelben megjelent írás azonban arra figyelmeztet, ha a két ország kormányzata megvétózná az uniós büdzsét, akkor Kaczynskira és Orbánra bumerángként csapna vissza a stratégiájuk, hisz a koronavírus-járvány súlyosbodásával a gazdasági gondjaik is súlyosbodnak, és rákényszerülnek az uniós segélyre. Az idő ellenük dolgozik. A német Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti vezetője is azt mondja, a válságos helyzetből kiindulva aligha fogják megvétózni a közös pénzügyi csomagot.

 

 

 

 

És még valami:

A Klubrádió elindult Az Év Honlapja 2020 versenyen, amelynek egyik díja a közönség szavazatától függ. Kérjük, szavazzon ránk! Ezt az alábbi képre kattintva teheti meg.
Ha úgy döntött, támogat minket, akkor a verseny oldalára jutva, a jobbra fent látható kék gombra kell majd kattintania – mellette látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.