„Az európai demokrácia nem eladó”

Új ablakban

2020. október 21. Reggeli gyors / részlet, Kárpáti János lapszemléje (20.10.21.)

05:18

00:00

Borús jövő előtt áll a légi közlekedés

A koronavírus-járvány nyomán a jövőben összességében kisebb lesz a világban a légi szállítási kapacitás, sok magánkézben levő társaság csődbe megy, miközben egy tucatnyi kormányzat – köztük a német és a francia – jelentős pénzeket szán a nemzeti légitársaságok megmentésére, növelve azokban az állami tulajdonrészt. Így vélekedett egy webes rendezvényen Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, akinek a szavait a Reuters hírügynökség idézi.

Szerinte a hagyományosan szervezett vállalkozások jövője a legborúsabb - azoké, amelyekben a járatok hálózata gócpont köré szerveződik, és amelyek elsősorban az üzleti célú utazásokra támaszkodnak. A Wizz Air ezzel szemben arra számít, hogy amint a járvány alábbhagy, lesz kereslet az általa üzemeltetett olcsó szolgáltatásokra, amelyek jellemzője az átszállás nélküli közvetlen járatok sokasága.

Váradi a rendezvényen panaszkodott amiatt, hogy a kormányok nem hangolják össze az utazási korlátozásokkal, karanténelőírásokkal kapcsolatos döntéseiket. Mint közölte, az általa irányított Wizz Air jelenleg a normális forgalomhoz képest fele kapacitással üzemel, de amint a COVID eltűnik, gyorsan el tudja érni újra a 2019-es szintet.

Több mint száz képviselő csatlakozott

Az európai demokrácia nem eladó – ezzel a címmel közli a konzervatív hamburgi Die Welt két német zöldpárti politikus közös cikkét. Franziska Brantner, a Zöldek Bundestag-frakciójának Európa-politikai szóvivője, valamint Daniel Freund, aki az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési ügyekkel foglalkozó tárgyaló küldöttségében a zöldek delegáltja, arról számol be, hogy már több mint száz európai parlamenti képviselő írta alá azt a felhívást, amely a jogállamiság jobb érvényesítését célozza az uniós tagállamokban.

 

Daniel Freund a Klubrádióban

 

A két szerző szerint elégtelenek azok az eszközök, amelyekkel jelenleg az Európai Unió rendelkezik annak érdekében, hogy hatákonyan tudjon fellépni, ha valamely tagállamban visszaélnek az uniós pénzekkel, illetve megsértik a jogállamiságot. „A magyarországi és a lengyelországi helyzet világosan mutatja, hogy az EU-nak végre cselekednie kell” – szögezik le.

Áttekintésükben jónak ítélik azokat a javaslatokat, amelyeket az Európai Bizottság és az Európai Parlament kidolgozott a jogállamisági mechanizmus bevezetésére. Ezeket az indítványokat a tagállamok a júliusi EU-csúcson jelentősen gyengítették, a német szövetségi kormány pedig – keresvén az EU Tanácsa, a Bizottság és a Parlament közötti kompromisszumot - véglegesen eltávolította e javaslatok magvát. A szankciók elrendeléséhez minősített többségre lenne szükség, a kritériumok érvényét leszűkítenék a súlyos korrupciós esetekre, minden mást kihúztak.

Brantner és Freund beszámol arról, hogy az általuk kiadott felhívást 14 tagország több mint száz EP-képviselője írta alá. Elismerik, hogy a soros német EU-elnökség hatalmas kihívás előtt áll: kompromisszumot kell találnia a következő évek uniós költségvetése, illetve a járvány okozta válságból kijutást célzó helyreállítási pénzügyi alap ügyében. Ezek a pénzek – hangsúlyozzák – a környezettudatos és szociális piacgazdaság újraindítását szolgálják. Sajnálattal állapítják meg, hogy az Európai Tanács – amely a tagállami vezetők testülete – jelentősen gyengítette a Bizottság és a Parlament azon erőfeszítésének az eredményességét, amely e pénzügyi csomagok jogállami kereteinek a megteremtésére irányul. Követelik a német elnökségtől és minden tagállami kormánytól, hogy fogadja el a feltételekhez kötést. Ez azt jelenti, hogy:

– először is: legyen világos és határozott eljárásrendje a jogállamiság betartatásának. Az Európai Bizottság által ezen eljárásrend alapján indítványozott döntéseket a Tanácsban csak minősített többséggel lehessen elvetni

– másodszor: a kritériumoknak mindenképpen vonatkozniuk kell a jogállamiság alaptételeire és az igazságszolgáltatás függetlenségére

– harmadszor: ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy egyes tagállamok elérhessék a megállapodás további halogatását egy újabb EU-csúcson  

– és végül negyedszer: olyan rendszert kell megalkotni, amely lehetővé teszi, hogy az európai polgárok, a helyi hatóságok és a vállalkozások közvetlenül hozzájuthassanak EU-pénzekhez, ha saját kormányuk magatartása akadályt képez abban, hogy ezeket a pénzeket a szabályszerű csatornákon keresztül megkapják.

Ezzel a legutóbbi ponttal kapcsolatban a két zöldpárti politikus kiemeli: egyetlen európai polgár sem büntethető azért, mert kormánya nem tartja tiszteletben az unió alapelveit. Ez a cselekvési felhívás kimondottan sürgető, mert értékeink olyan példátlan válsága előtt állunk, amely veszélyezteti az EU-nak, mint a demokrácia és a béke projektjének a túlélését – fogalmaz a Die Weltben megjelent cikkében Franziska Brantner és Daniel Freund.

Daniel Freund a napokban tényfeltáró célú látogatást tett Budapesten, ennek részeként rövid megbeszélést folytatott Arató Andrással, a Klubrádió elnökével is, majd exkluzív interjút adott Csernyánszky Judit kolléganőnknek. Ebben fontosnak nevezte, hogy Magyarország esetében kapcsolják össze az EU-s támogatások kifizetését a jogállami normák betartatásával.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Flickr.com

És még valami:

Elindultunk Az Év Honlapja 2020 versenyen. Az alábbi képre kattintva szavazhat ránk, hogy miénk legyen a közönségdíj.
Az oldalra jutva majd jobbra fent lát egy kék gombot, arra kell kattintani, mellette pedig látszik, hány szavazatnál tartunk.
Ez is egy apró segítség a Klubrádiónak. Köszönjük.