Az orosz kormánylap is megemlékezett Budapest ostromáról

Új ablakban

2020. február 13. Reggeli gyors - részlet 20.02.13. Lapszemle/Csernyánszky Judit

05:17

00:00

Budapest ostroma a – a szovjet csapatok stratégiai hadművelete volt a Nagy Honvédő Háborúban, amelynek célja Budapest felszabadítása volt és az ország kivezetése a háborúból  – írja az orosz kormány irányítása alatt álló portál, a Parlámentszkaja gazéta (Parlamenti Újság), amely végigveszi a 2-3. Ukrán Front erőinek ebből a szempontból kiemelkedő harcait 1944. október 29-tő 1945. február 13-ig bezárólag. Kezdve a debreceni művelettel, amelynek köszönhetően felszabadult Magyarország területének harmada. A Malinovszkij marsall vezette felszabadító hadműveletben 720 ezer szovjet katona vett részt, akikkel szemben 11 német és magyar hadosztály állt 250 ezer fővel. Budapest gyors bevételét akadályozta egyrészt a kemény ellenállás, a katonák kimerültsége és a rossz idő – írja az elemzés.  Mindenesetre, amikor sikerült körbevenni Budapestet és vele a mintegy 188 ezer főnyi német ellenállást, még mindig három kitörést kellett leverni. A Vörös Hadsereg 320 ezer katonája vesztette életét, miközben német részről csal 50 ezres veszteséget könyveltek el, de 140 ezer embert hadifogságra ítéltek. Kiemeli, hogy 6-6,5 ezer magyar harcolhatott a szovjet csapatokkal. A Románia és Bulgária felszabadítását követő magyarországi sikeres hadművelet a háború kimenetelére is nagy hatással volt, a fasiszta államok szövetségét semmisítették meg, és Hitler kénytelen volt azonnal kivonni csapatait Jugoszláviából, s a szovjetek Csehszlovákia felé vehették az irányt. Már június 9-én elnöki rendelettel Budapest felszabadítása címmel kitüntetéseket alapítottak és osztottak ki, amit a budapestiek is megháláltak 79 hasonló érdeméremmel.

Szijjártó szerint a Nyugat képmutató

Az orosz nyelvű ANNA – azaz Elemzések Hálózata Hírügynökség Szijjártó Péter osztrák interjújából idézett, méghozzá hazánk orosz kapcsolataira vonatozóan. Címben kiemelve, hogy a magyar külügyminiszter szerint a Nyugat képmutató, ha Oroszországgal vagy Kínával való kapcsolatról esik szó. Szijjártó közli, hogy „irigyeljük Nyugat-Európa számos országának az Oroszországgal kiépített jó kapcsolatát. Miközben Magyarországot emiatt bírálják. Az osztrák hírügynökségnek adott interjúban meg is jegyzi, még Bécsnek is szorosabb a kapcsolata Moszkvával, mint Budapestnek. Ám ezek zömében fű alatt, titokban zajlanak - hatalmas üzletkötések keretében. Az ázsiai együttműködést is kifejezetten sikertörténetnek írta le Szijjártó, eldicsekedve azzal, hogy Dél-Korea lett tavaly a legnagyobb befektető hazánkban, megelőzve ezzel Németországot is. Sérelmezte, hogy Kínával való kapcsolatunkat nemcsak az európai országok, de még az Egyesült Államok is rossz szemmel nézi. Például azt, hogy 16 kínai céggel áll üzleti kapcsolatban, amelyek közül 12 eredetileg amerikai és nyugat-európai volt, de a kínaiak kivásárolták őket. A migráció kérdésére kitérve a már ismert mondatokat ismételte, hogy minden ország maga dönti el, kikkel, milyen nációval akar együtt élni.

Mennyit változott a Jobbik?

A brit Guardian azt feszegeti, hogy vajon változáson ment át a Jobbik azzal, hogy zsidó gyökerekkel rendelkező vezetőt választott Jakab Péter személyében. Nem kell elhamarkodottan véleményt formálni - summázható a következtetés. Noha a Budapesten készült interjúban Jakab bizonyítani igyekszik a tudósítónak, hogy 5 évvel korábbi önmagához képest a párt teljesen átalakult. Elmondja azt is, hogy 13 éves lehetett, amikor megtudta, hogy dédapja és rokonságának nagy része Auschwitzben halt meg, nagyanyja kikeresztelkedett és így megmenekült. A cikk emlékeztet, hogy Szegedi Csanád 2013-ban hasonló okok miatt ott is hagyta a pártot. Jakab beismerte, maga is tett antiszemita kijelentéseket a múltban, méghozzá a holokauszttal kapcsolatban. Dicsérte Karácsony Gergely munkáját, senki nem tudta volna jobban csinálni azt, amit ő az utóbbi hónapban tett. 

"Báránybőrbe bújtatott farkasok a magyar jobboldali pártok"

A német RTL beszámol a Becsület Napjáról, úgy fogalmazva, hogy Magyarországon a neonácik nyíltan felvállalják és hirdethetik a zsidógyűlöletüket. S a helyszínről tudósító RTL-es azt találta a leggyalázatosabbnak, hogy a rendőrök füle hallatára uszítottak a zsidók ellen, s azok nem intézkedtek, pedig az lett volna a dolguk. Pedig közbe kellett volna avatkozniuk, amikor a Dortmundból érkezett újfasiszta beszélt. Báránybőrbe bújtatott farkasok a magyar jobboldali pártok – olvashatjuk. Mert ugyan kitiltottak látványosan egykét szélsőséges figurát, mint Horst Mahlert, James Dowsont és Nick Griffint. De a kép csalóka. Hisz a Becsület napi rendezvény minden évben csak azt bizonyítja, mennyire kell komolyan venni Orbán Viktort, amikor a szélsőségesekkel szembeni harcát bizonygatja. Nem is a rendőrök magatartása, hanem ez az igazi botrány.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Fortepan.