"Az új börtönök mindig megtelnek, ha nem változtatunk a büntetőpolitikán"

 A minap a Telex mutatta be egy édesanya történetét, aki azért került be, mert a fiának túl sok igazolatlan órája volt. Néhány hete pedig egy olasz anarchista aktivista ügyéből lett botrány, a nálunk fogva tartott nőt lábbilincsben, vezetőláncon vitték a tárgyalóterembe, amiről az olasz közvéleménynek a 19. századi Alabama jutott eszébe.

Magyarország lakosságarányosan a legnagyobb börtönnépességű országok közé tartozik. Az egyik fontos kérdés, hogy vajon miért vannak annyian bent? Úgy látjuk, hogy túl sokan kerülnek be, olyanok is, akiknek egyáltalán nem ott lenne a helyük – mondta Ivány Borbála, ügyvéd, a Helsinki Bizottság munkatársa a Reggeli gyorsban. A bíróságok sokszor pénz- vagy egyéb büntetési forma helyett is szabadságvesztésre ítélnek embereket. Nagy a zsúfoltság az intézményekben és bár építenek új börtönöket Magyarországon, a nemzetközi tapasztalat az, hogy az újak is mindig betelnek, ha közben a büntetőpolitikán nem változtat egy ország – mutatott rá Ivány. 

A másik, amivel foglalkozni kell, hogy ilyenkor sokszor elviselhetetlen körülmények közé kerülnek és az emberi méltóságot sértő bánásmódnak részesülnek. A kérdés, hogy elérjük-e ezzel azt, hogy később jogkövető magatartást tanusítsanak – mondta Ivány, hozzátéve, hogy bár sokan azt gondolnák, ha minél szigorúbbak a büntetések és minél rosszabb körülmények vannak a börtönökben annál nagyobb az elrettentő hatás – ez kutatások alapján egyáltalán nem igaz. "Ha valaki elkövet egy indulati cselekményt, akkor nem arra fog gondolni, hogy milyen rossz lesz, ha hat emberrel együtt kell lennem összetolt ágyakon, sötét lesz és napi egy órát töltök a zárkán kívül egy betonudvaron. Arra fog gondolni, hogy nekem most kell ez a bicikli" – magyarázta az ügyvéd.

Az elzárás épp akkor tudja elérni a célját – jobbítani, jogkövető életmódra ösztönözni az embereket –, ha jó körülmények között lehetnek az emberek, törődünk velünk, fejlesztjük őket – mondta Ivány. A megelőzésben pedig szociálpolitikai intézkedéseknek lenne szerepe, amelyek segítségével az emberek képessé válnának tudatosabb döntéseket hozni az életükről.

A Helsinki Bizottsághoz évente ezres nagyságrendben érkeznek panaszok, az egyik fele arról szól, hogy milyenek a fizikai körülmények, a másik pedig az, hogy az ember mennyire nem dönthet a sorsáról, a saját napjáról – hogy mikor kel fel, mit csinál, kikkel tölti az idejét, mennyi pénze van vagy éppen mennyit telefonálhat – ezek mind nagyon korlátozottak – mesélte Ivány.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.